Csonka János mérnök, feltaláló (Szeged, 1852. január 22. - Budapest, 1939. október 27.)

Első gyakorlati tapasztalatait Csonka apja kovácsműhelyében szerezte. További képzését a Szeged-Fiumei vasút műhelyében nyerte Szegeden, majd az Magyar Államvasutak budapesti fűtőházában. Itt mindenek előtt a mozdonyok iránt érdeklődött. 1874-es tanulmányútja során több gépgyárat látogatott meg Bécsben, Zürichben és Párizsban. Hazatérve a budapesti Műegyetem tanműhelyének üzemvezetője lett.

A gyakorlat-közeli képzés érdekében Csonka a műhelyt saját céljaira is használhatta. 1879-ben itt építette meg az első magyar gázmotort, 1882-ben pedig egy motort, amelyet alternatívan világítógázzal vagy petróleummal lehetett üzemeltetni. Az 1880-as évek óta Csonka sikeresen működött együtt Bánki Donát mérnökkel. Ebből a partnerségből számos fejlesztés született a motor- és gépgyártásban, többek között újítások a gázgépeken és egy célszerű motor a kisipar és a mezőgazdaság számára. Ezek a motorok már az általuk feltalált és 1893-ban szabadalmaztatott porlasztóval voltak felszerelve. 1900 körül Csonka érdeklődése a gépkocsi-építésre irányult. Többek között egy háromkerekű járművet is tervezett (1900), majd megalkotta az első posta-gépkocsit a levél- és csomagszállításhoz (1906).

1925-ös nyugdíjba vonulása után  kis műhelyt rendezett be magának, amelyben főleg gépkocsik javításával foglalkozott. Az általa tervezett motorgyár megnyitását 1941-ben már nem élte meg.