Fekete-fehér, magyar vígjáték, 1939
Rendezte: Tóth Endre

Tóth Endre filmje, mely Emőd Tamás és Török Rezső Két lány az utcán című színdarabja nyomán készült, könnyű erkölcsű, éjszakai életet élő lányok körében játszódik. Szokatlanul merész témaválasztása miatt kiemelkedik a korabeli magyar filmek sorából. A fővárosba került két sze­ren­csét­len sorsú vidéki lány kallódásának és fel­emelkedésének története. A megesett és kitagadott vidéki úrilány, Kártély Gyöngyi egy mulató női zenekarában he­gedül, a szegény, árva paraszt­lány, Torma Vica egy építkezésen malteroslány. Gyöngyi meg­menti Vicát Csiszár István főmérnök erő­sza­koskodásától, magához veszi a faluja­beli lányt, anyáskodik felette, tanít­tatja, öltözteti, állást szerez neki. Vica vi­szont közbenjár Gyöngyi apjánál s elin­tézi, hogy anyagilag támogassa lányát. Mi­után rendezett anyagi körülmények közé kerülnek, Gyöngyi a művészet­ben, Vica pedig a házasságban találja meg a bol­dogságát.

Az 1939-ben indult fiatal rendező egy év alatt öt filmet is készített, melyek új színfoltot jelentettek a magyar filmgyártás akkoriban szegényes műfaji palettáján. A harmincas években a magyar filmek zöme a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó sikerreceptjét követte, csak a harmincas évek végén jelent meg a komédia mellett a melodráma, mely a Halálos tavasz sikere után a negyvenes évek uralkodó műfaja lett.

Tóth Endre más népszerű filmműfajok meghonosításával próbálkozott. A Toprini nász, a kémfilm az 5 óra 40 és a Hat hét boldogság a bűnügyi film, a Semmelweis az életrajzi film sikeres hazai kísérlete. A Két lány az utcán műfaji szempontból a klasszikus filmvígjáték, a melodráma és a film noir szerencsés ötvözete. A filmbeli szegény parasztlány története klasszikus vígjátéki hagyományokból táplálkozik,  ez is egy szerelmi karriertörténet, akárcsak a Meseautó hősnőjéé, de Vicának sokkal nagyobb utat kell megtennie, mert mélyebbről indul. Akárcsak a Pygmalion Elizája, nevelődési folyamaton esik át, megtanul öltözködni, viselkedni, tele van tudásszomjjal, iskolába jár. Végül ő is eléri amire vágyik, de a happy end ellenére a történetnek ezt a szálát is belengi valami baljós hangulat. A meseautó hősei még tele vannak optimizmussal, még azt éneklik, hogy „fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk…”, de ez a felhőtlen boldogság 1939-ben, a II. világháború kitörésének évében már nem lehetséges. A Két lány az uccán slágere, melynek fülbemászó zenéjét Fényes Szabolcs szerezte, szövegét Békeffy István írta, már így hangzik: „Kár minden szó, hinni én úgyse tudok már, kár minden szó, hiszen úgyis csak hazudnál…”

Vicának sikerül a társadalmi mobilizáció, a kiszolgáltatott szegénységből a biztonságos polgári létbe ér, de a néző nem felejti, hogy ugyanahhoz az emberhez megy hozzá, aki a film elején megalázta.

A cselekmény másik szála, Gyöngyi története progresszívebb, szinte valamennyi korabeli tabutémát érint. A jó házból való vidéki úrilány teherbe esik, szerelme más nőt vesz feleségül, apja kitagadja, a fővárosba megy, ahol elveteti gyermekét, majd egy éjszakai mulató női zenekarában játszik. A keserű tapasztalatok, kiábrándult, emancipált nővé formálják, aki már nem a hagyományos női szerepkörben, a házasságban, hanem a hivatásban próbál érvényesülni.

Tóth Endre sikere ellenére elhagyta az országot, az USÁ-ban folytatódott rendezői pályája. Többnyire kis költségvetésű, úgynevezett B filmeket készített, de kompromisszumok nélkül, a filmes formanyelv megújítását célzó igényességgel. Csak pályája végén volt része szakmai elismerésben, amikor a nála jóval fiatalabb rendezőgeneráció (Bertrand Tavernier, Martin Scorsese) felfigyelt sajátos stílusára, műfaji és formanyelvi újításaira. Ekkor azonban rendkívül népszerű lett, számos retrospektív sorozatot rendeztek filmjeiből, ahová a színesen anekdotázó Tóth Endrét is gyakran meghívták. Filmjei rendszeresen szerepelnek a TV csatornák programjában, s megjelennek DVD-n.  Több interjúkötet készült vele: 1996-ban Scorsese előszavával jelent meg a Fragments (Portraits from the Inside), 1997-ben adták ki Anthony Slide kötetét:  De Toth on The Toth (Putting the Drama in front of the Camera).

Ennek a nemzetközi elismertségnek köszönhető, hogy a Két lány az uccán digitális restaurálását a World Cinema Foundation támogatta.  A film restaurált kópiáját a Cannes-i Filmfesztiválon vetítették először. 

Balogh Gyöngyi