Hell Máté Kornél, bányamérnök, feltaláló (Schlackenwerth (Csehország), 1653. április 11. - Selmecbánya, 1743.november 4.)

Bajorországban született,  családneve eredetileg Höll volt. Tanulmányait Csehországban végezte, ahol a bányászat mellett matematikát és technikát tanult. 1693-tól Selmecbányán élt, 1694-ben lett bányagépmester Szélaknán.

A selmecbányai nemesfémbányák legnagyobb problémája az 1600-as évek végén a mélyen fekvő járatok víztelenítése volt, és ezért a kincstár a bányák bezárását fontolgatta. Hell Máté Kornél  megoldotta a selmeci bányák víztelenítését, és megmentette őket a bezárástól.

1696-ban először egy lóhajtású vízemelő berendezést tervezett. 1711-ben állította üzembe a vízikerék-hajtású himbás- rudas szivattyúját, amit selmecbányai szivattyúként Svédországban és Bajorországban is alkalmaztak.

Hell egy víztározó rendszerrel javasolta a bánya-víztelenítés leghatékonyabb megoldását, amit később Mikovinyi Sámuel valósított meg.

1721-től, Európában elsőként támogatta a himbás atmoszferikus gőzgépek bevezetését a bányák víztelenítésében, és 1734-ben Szélaknán a gőzszivattyúk felszerelésében részt vett.

Fiai közül Hell József Károly folytatta bányagépmesteri hivatását, és tökéletesítette a selmeci gőzszivattyúkat. Másik fia, Hell Miksa pedig világhírű csillagász lett.