Pray-kódex (Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár, MNy 1)

Pozsony: 12. század közepe; Boldva (?), Jánosi(?): 1192-1195

A kézirat, amelyet a 13. század folyamán több különböző részből állították össze, a középkori magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb emléke. Első fólióin az ún. Pozsonyi Évkönyvek olvashatóak, amelyek 997-1187 közötti eseményekről tudósítanak. Ezeket Konstanzi Bernold Micrologus című szertartástani írása követi, mely bevezetőként szolgál a kötet nagyobbik részét kitevő liturgikus szövegekhez. Utóbbiak között, a temetési szertartás részeként került lejegyzése legkorábbi, összefüggő, magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd. A Micrologus-t követő és a liturgikus szövegeket megelőző lapokon öt színezett tollrajz látható, amelyek a megfeszített Krisztust (fol. XXVIIr), Krisztus keresztről való levételét (fol. XXVII v), sírbatételét és a Három Mária a sírnál jelenetét (fol. XXVIIIr), valamint a trónján ülő Krisztust (fol. XXVIIIv) ábrázolják. A képek, amelyek feltehetően két rajzoló alkotásai (a megfeszített Krisztus alakja a többi jeleneteken bemutatott figurákénál jóval magasabb színvonalú) a magyarországi könyvfestészet legkorábbi alkotásainak a körébe tartoznak.