Gerevich Aladár ifj. [1936-ban Gerei] (Jászberény, 1910. március 16. – Budapest, 1991. május 14.)

Vívómesteri oklevelet szerzett, vívó szakedző, 1961-től mesteredző. Közgazdasági egyetemi tanulmányait követően magántisztviselőként dolgozott, majd 1937 és 1971 között a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője volt.

Az 1931-es Európa-bajnok csapat tagjaként mutatkozott be a nemzetközi élmezőnyben. 1932 és 1960 között a válogatott keret tagja volt. A legsikeresebb magyar olimpiai bajnok és pontszerző. A mai napig ő nyerte a legtöbb olimpiai érmet a magyar sportolók között, szám szerint tízet, ebből hét aranyérmet: 1932-ben Los Angelesben (csapat), 1936-ban Berlinben (csapat), 1948-ban Londonban (egyéni és csapat), 1952-ben Helsinkiben (csapat), 1956-ban Melbourne-ben (csapat) és 1960-ban Rómában (csapat).

Sokszoros országos bajnok mindkét fegyvernem csapat, illetve egyéni versenyeiben. Kilencszeres világ- és ötszörös Európa-bajnok.

Edzőként tanítványa volt Horváth Zoltán olimpiai bajnok is.

Díjak, elismerések: 1948-ban Jászberény díszpolgárává választják, 1988-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdemrendjével tüntették ki, 1989-ben Nemzetközi Fair Play életműdíjat kapott. A MOB érdemrendet 1991-ben vehette át.

A Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület posztumusz alapító tagja.