Papp László (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.)

Legkiemelkedőbb eredményei:

• az újkori olimpiai játékok történetében az első háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó (1948, London; 1952, Helsinki; 1956, Melbourne).
• Kétszeres Európa-bajnok (1949, Oslo; 1951, Milánó).
• Főiskolai világbajnok (1951, Berlin; 1954, Budapest).

Közép-, illetve nagyváltósúlyban korának legnagyobb ökölvívója volt.

1947-től 1956-ig a válogatott keret tagja. 1946-ban és 1947-ben, valamint 1952 és 1956 között országos bajnok. 1957 és 1962 között hivatásos (profi) versenyző. Huszonkilenc mérkőzéséből huszonhetet megnyert, kettő döntetlenre végződött. 1962-ben, 1963-ban és 1964-ben Európa-bajnok lett. A politikai vezetés nem tette lehetővé számára, hogy a világbajnoki címért indulhasson.

1964 és 1968 között az FTC edzője, majd a Budapesti Honvéd ökölvívó szakosztályának tanácsadója volt. 1969 és 1992 között - megszakításokkal - a magyar ökölvívó válogatott kiemelkedően eredményes szövetségi kapitánya, illetve vezetőedzője volt.

Díjak, elismerések: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdemrendje (1982). 1989-ben a WBC (World Box Council) övét („A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának”) nyerte el. 1992-ben Nemzetközi Fair Play életműdíjat kapott. 1992-ben átvette a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét. Elsőként vehette át a MOB Érdemérmét (1992). A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) az Évszázad Legjobb Sportolói közé választotta (1999). A Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület alapító tagja. Budapest díszpolgára (2001).

A Budapest Sportaréna 2004. május 28. óta viseli a legendás, legyőzhetetlen ökölvívó nevét.