<< A rovat előző cikke | A rovat következő cikke >> |
Füst Milán, író, költő, drámaíró (Budapest, 1888. július 17. – 1967)
A Nyugat első nemzedékének egyik legeredetibb alkotója és talán legkülönösebb egyénisége. Elszegényedett kispolgári családban született. Apja korán meghal, anyja egy trafik jövedelméből, nehéz körülmények között neveli. Gyerekkorában tüdővérzést kap, s bár felépül, ettől kezdve mániás betegségtudatban és állandó halálfélelemben él. 1908-ban ismerkedik meg Osvát Ernővel, a Nyugat nagy tekintélyű szerkesztőjével, akivel életre szóló, „halálos barátságot” köt. A Nyugatnak – bár többször szakított a lappal – mindvégig munkatársa marad. Kosztolányi Dezsővel, Karinthy Frigyessel, Tóth Árpáddal és Somlyó Zoltánnal kerül közelebbi barátságba.
1912-ben jogi doktorátust szerez, majd a főváros több iskolájában közgazdaságtant tanít. Szenvedélyes pedagógus, de 1918-19-es politikai szerepvállalása miatt (a Vörösmarty Akadémia ügyésze volt) iskolájában fegyelmi eljárást indítanak ellene, és nyugdíjazzák. 1923-ban feleségül veszi korábbi tanítványát, Helfer Erzsébetet, anyagi helyzete rendeződik. 1928-ban súlyos neurózisának kezelésére hat hónapot tölt Baden-Badenben, Georg Grodeck szanatóriumában.
Budapest ostromakor házukat bombatalálat éri; részben megsemmisül negyven éven át vezetett, fő művének tartott naplója. A háború után esztétikai és Shakespeare-előadásokat tart a budapesti egyetemen. 1948-ban Kossuth-díjat kap. Súlyosbodó betegségei tolókocsiba kényszerítik, ennek ellenére 1956-ban aktivizálódik: az Irodalmi Újságban publikál, rádióbeszédet ír. A feleségem története című regénye alapján 1965-ben irodalmi Nobel-díjra jelölik. Még megéri fontosabb drámáinak színházi bemutatóit is. 1967. július 24-én hal meg.
Minden műfajban alkotott, de leginkább a magyar költészet megújítójaként tartják számon. Komor színezetű, prófétai hangvételű versei a magyar szabadvers első képviselői. Költészetét a nagyközönség idegenkedve fogadta, de kortársai és a következő generációk legjobbjai számára is mércévé vált, a „költők költője”. Elbeszélései és kisregényei (pl. Nevetők, Advent, Szakadék) mellett prózai munkáinak legfontosabbika a tucatnyi nyelvre lefordított nagyregény, A feleségem története. Füst Milán az egyik legjelentősebb drámaírónk is (Boldogtalanok, Catullus, IV. Henrik király).
Ajánlott regény: A feleségem története
http://hu.scribd.com/doc/39877388/FUST-MILAN-A-felesegem-tortenete
Ajánlott esszé: Gondolatok vázlata a külső és belső szemléletről
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00037/00903.htm
Ajánlott vers: Öregség
<< A rovat előző cikke | A rovat következő cikke >> |
Címkefelhő
TÁMOGATÓINK
Köszönjük a támogatást!
Kapcsolat
Email: info@mandarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/e
Telefon: (+36 1) 394-1322