Zelk Zoltán, költő (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.)

Érmihályfalván született 1906. december 18-án Zelkovits Zoltán néven, egy falusi kántor fiaként. Iskoláit már Miskolcon végzi, 1919-től Budapesten él. Kereskedőinas lesz, majd visszatér Szatmárnémetibe. 1925-ben Kassák Lajos közli első versét, publikál a Munka és a Dokumentum című folyóirataiban is. Alkalmi munkákból próbálja eltartani magát, illegális párttevékenysége miatt többször letartóztatják. 1928-tól publikál a Nyugatban, majd a Magyar Csillagban; a Válasz és a Szép Szó is hozza verseit. A második világháború alatt munkaszolgálatra kötelezik, a háború után az aradi Szabadság rovatvezetője, majd a Népszava munkatársa.

A Rákosi-éra alatt vonalas pártköltőként tevékenykedik (ekkor kapja két Kossuth-díját is), 1952-ban megalapítja a Kisdobos című gyermeklapot, mellyel számos mellőzött írótársának biztosít munkalehetőséget. Politikailag meghasonlik, eltávolodik a sematizmustól. 1956-ban az Írószövetség tagjaként csatlakozik a forradalomhoz, amiért 3 év börtönbüntetésre ítélik, amnesztiával szabadul 1958-ban. Ebben az évben hal meg első felesége, Bátori Irén írónő és szabadulása után édesanyját is elveszíti. Csak 1962-től jelenhetnek meg írásai újra rendszeresen, verseskötetei mellett jelentős publicisztikai tevékenységet folytat az Élet és Irodalom, valamint a Tükör hasábjain. 1971-ben Robert Graves-díjat kap. 1981. április 23-án hal meg Budapesten. Műveiből özvegye, Sinka Erzsébet irodalomtörténész életmű-sorozatot rendez sajtó alá.

A kezdetben Kassák köréhez tartozó avantgárd költő briliáns tehetség. A Nyugat második nemzedékével is jó kapcsolatba kerül, művészete ezzel párhuzamosan klasszicizálódik. Lírája a „szocialista realizmus” fogságában sem veszíti el formaérzékét. Az 1950-es évek végétől költészetének tematikája megváltozik, a lírai én önmagára koncentrál, előtérbe kerül a veszteség, az élet értelmetlenségének érzése, amit az élet apróbb csodáira való rácsodálkozás ellensúlyoz. Versei egyre tömörebbek, rövidebbek – és egyúttal – jelentéstelítettebbek lesznek. Életművének szerves részét képezik gyermekeknek írott meséi, versei, melyek a magyar gyermekirodalom meghatározó és – Weöres Sándor mellett – talán  legnépszerűbb alakjává avatják.

Ajánlott vers: Sirály