Balassi Bálint, költő (Zólyom, 1554. október 20 - Esztergom, 1594. május 30.)

A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője. 1554. október 20-án született Zólyomban, élete a három részre szakadt Magyarország zűrzavaros történelmi és politikai időszakának hű lenyomata. A református családból származó ifjúnak egy évig Bornemisza Péter a nevelője, aki nemcsak a humanista eszményre és klasszikus műveltségre, hanem a versírás mesterségére is oktatja.

1570-ben megkezdődik Balassi egész életen át tartó vándorlása: először apja miatt kell Lengyelországba menekülniük, majd a trónra kerülő Báthoryt követi északra. A családi háborúskodások miatt elveszti vagyonának nagy részét, végvári katonaként tölti élete javát. Rövid ideig tartó viharos házasságát unokatestvérével, Dobó Krisztinával 1587-ben érvénytelenítik, s ettől kezdve Balassi szinte évenként változtatja „otthonát”, hol Lengyelországban, hol Poroszországban, hol Érsekújváron, hol Esztergomban tűnik fel.

Balassi vallási élete nem kevésbé sokszínű: az eredetileg református vallású ifjú 1586-ban katolizál, e váltás mögött a lelki okok mellett feltehetően az is szerepet játszhat, hogy így elkerüli a törökösség és Habsburg-ellenesség vádját. Katonaként, a családi birtok visszaszerzésének reményében kerül végül Esztergomba, ahol az ostrom során megsebesül, ágyúgolyó viszi le mindkét lábát, május 30-án belehal sérüléseibe.

Verseit témáik szerint három nagy csoportba szokás sorolni: szerelmes költemények (ide tartoznak az Anna-, a Júlia-versek, a Célia-versek és a Fulvia-ciklus), a végvári életről szóló költemények (legismertebb példa az Egy katonaének) és az istenes énekek. Balassi költészetére alapvető hatást gyakorol a Poetae tres elegantissimi című neolatin antológia, hatására a versekben megjelennek a fikciós elemek, a mitologikus nyelv és a Petraca ihlette szerelmi kifejezésmód. Istenes verseinek elevenségét (pl. Adj már csendességet) a vallási élmény személyessége adja. Mintái a korszak egyházi költészetének alkotásai, zsoltárparafrázisai. Balassi verseit a feltételezések szerint egy szigorúan megkomponált gyűjteményben szerette volna közreadni, amelyben a 3-as számnak kiemelt a jelentősége. Erre utal a Balassi-strófa szerkezete is: a három sorból szerkesztett versszak, melynek szótagszáma 6–6-7, rímképlete: a-a-b, c-c-b, d-d-b.

Balassi költészetének újszerűsége a versekből áradó személyesség, amely nemcsak az istenes lírában, hanem a virágénekek mintáit őrző szerelmes versekben, vagy a végvári katonaéletről szóló életképben is megtalálható. Balassi versei ötvözik az európai neolatin költészet, a trubadúrlíra, a vallomásosság és a török irodalom diván-költészetének hagyományait, s alakítják ki önálló nyelvüket, világukat.

Ajánlott vers: Hogy Júliára talála, így köszöne neki

http://mek.oszk.hu/00600/00609/00609.htm#39