100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Bíró László József

Eddigi szavazatok száma: 1

Bíró László József, a golyóstoll feltalálója (Budapest, 1899. szeptember 29. - Buenos Aires (Argentína), 1985. november 24.)

Eseménydús élete kezdetén Bíró az érettségi után a Budapesti Tudományegyetemen kezdte orvosi tanulmányait, amelyeket azonban nem fejezett be. Egy ideig hipnózissal foglalkozott, majd tisztviselő volt. Autóversenyzőként is kipróbálta tehetségét, ami egy új típusú sebességváltó kifejlesztésére ösztönözte. Festőművészként is sikeres volt.

Az indíttatást egy golyóstoll kifejlesztésére Bíró újságírói tevékenysége során kapta. Szerkesztője volt a „Hongrie-Magyarország-Hungary” című folyóiratnak, amely elsősorban művészettel foglalkozott. A folyóirat megszűnése után az „Előre” című lap munkatársa lett. Újságírói munkája során gyakran bosszankodott a töltőtollak kezelésének nehézkessége miatt. A nyomdai rotációs hengerek állandó mozgása adta neki az ötletet, hogy egy tintával töltött cső, a végén hengerrel vagy golyóval, a papírt egyenletes és állandó folyadékárammal láthatná el. Az írószer ötletétől a világsikerig több mint öt év telt el. Bíró nem minden kísérletét végezte Magyarországon. Családja és saját személye biztonsága érdekében 1939-ben Párizsba, majd onnan Argentínába vándorolt ki.

Mint minden találmánynak, a golyóstollnak is volt előzménye, és mint a 20. század legtöbb vívmányának, ennek is számos szakember és szponzor támogatására volt szüksége. 1888 óta több kísérlet történt a golyóstoll elvén működő írószer előállítására. Több országban is születtek erre vonatkozó szabadalmak, azonban ezek az eszközök nem voltak alkalmasak tartós használatra. Bíró első golyóstoll-szabadalma, amelyet még Magyarországon kapott, 1938-ból származik.

Használható golyóstollak előállításához pontosan gömb alakú golyókra van szükség. Ezeket Bíró Argentínában a svéd SKF cégtől szerezte be. A megfelelő sűrűségű tinta előállításában a feltalálónak kezdetben vegyész bátyja, György volt a segítségére, később a munkát a budapesti Goy és Kovalszky cégnél folytatták. A nagyüzemi gyártásra alkalmas golyóstoll kidolgozásában Goy Andornak nagy szerepe volt. Nevét a Magyarországon az 1950-es években gyártott és általánosan ismert Go-pen márkanév őrzi.

1940-től kezdve Bíró Argentínában önálló kísérleteket folytatott, és 1943. június 10-én szabadalmat kapott golyóstollára. Az első golyóstollak Argentínában 1945-től voltak kereskedelmi forgalomban. Bíró különféle szabadalmainak száma meghaladja a százat. Argentínában az argentin feltalálók napja emlékeztet Bíróra, amelyet szeptember 29-én, a feltaláló születésnapján rendeznek évente.

Bíró László legismertebb találmánya mellett azonban több más találmányt is szabadalmaztatott. Az egyik legjelentősebb ezek közül az automata sebességváltó volt, melyet a General Motors vásárolt meg szép pénzért, ám soha nem gyártották, az autógyár a konkurencia elől halászta el Bíró szerkezetét, hogy aztán 1939-ben előálljon saját fejlesztésű automata váltójával. Nagy jelentőségű a golyós dezodor feltalálása is. 1945 és 1954 között dolgoztak a találmányon, amely – afféle illatos és nagy golyóstoll utánzatként – szintén elindulhatott világhódító útjára. 
A magyar feltaláló sokoldalúságát bizonyítják további találmányai. Dolgozott mosógépen, elektromágneses továbbító berendezésen – ennek alapján indultak el a japán szupervasút kísérletek -, már Argentínában teremtette meg összes további művét: a fertőtlenítő golyócskát, a sérthetetlen zárat, a palackcímke-nyomtatót, a függönytartót, az ampullanyitót és az együtemű belső égésű motort. 
 
Ha végignézünk Bíró László József találmányainak listáján, joggal csodálkozhatunk szerteágazó érdeklődésén, tudásán és ötletességén. 
 
Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>