Bornemisza Péter, költő, evangélikus lelkész, egyházi író, drámaíró (Pest, 1535. február 22. - Rárbok, 1584 tavasza)

Jómódú polgárcsaládban született. Szüleit 1541-ben a török ostrom alkalmával elveszíti. A Felső-Tiszavidéken nevelkedik, 1548-tól Kassán tanul. 1553-ban Feledi Lestár kassai kapitányt próbálja áttéríteni a lutheránus hitre, amiért bebörtönözik, de két hét után megszökik. 1556-ban újra fogságba kerül, ám tisztázza magát. Ekkor írja Huszt várában Cantio optima (Siralmas énnéköm...) és Cantio de Szent János látásáról című verseit. Még ez évben peregrinációra indul. Megfordul Bécsben, Velencében, Padovában és Wittenbergben, ahol a reformáció eszméinek harcosává válik. Vándorlása során humanista, teológiai, jogi és orvosi ismereteket szerez.

1558-ban a bécsi egyetemen tanul, ekkor Nádasdy Tamás veszi pártfogásába. Egyik tanára ösztönzésére lefordítja és iskoladrámává dolgozza át Szophoklész Elektráját, amelyet meg is jelentet. 1560 körül hazatér Magyarországra, egy ideig Huszár Gál nyomdájában segédkezik Magyaróváron. Továbbra is tanul, tanít és diakónusi feladatokat lát el. 1561-től 1563-ig Bécsben a császári kancellárián íródeák, ezután 1569-ig Zólyomban Balassi János udvari prédikátora és Balassi Bálint nevelője. Amikor Balassi Jánost letartóztatják, Julius Salm gróf és Thurzó Erzsébet házához kerül, Galgócon, majd Semptén prédikál. Semptén saját nyomdát nyit, amely élete végéig működik. A nyomda művezetője, Bornemisza társa és utóda Mantskovits Bálint, a Vizsolyi Biblia későbbi nyomtatója.

1564-től élete végéig harcban áll Telegdi Miklós nagyszombati katolikus püspökkel, az ellenreformáció egyik nagy szervezőjével. A protestantizmus terjesztése miatt állandó veszélyben él, a hetvenes évektől perek folynak ellene. 1578-ban perbe fogják Ördögi kisírtetek című művéért, és elűzik Semptéről. Bécsben elfogják, de sikerült megszöknie. Detrekő várába menekül. Detrekőn és a közeli Rárbokon (Rohrbach) tölti hátralevő éveit. Itt éri a halál 1584 augusztusában.

Több mint hétezer oldalas prédikációgyűjteményt ír, mely az év minden vasár- és ünnepnapjára tartalmazott beszédeket. Prózában írott prédikációit Postillák címen 1573 és 1579 között öt kötetben jelenteti meg, majd 1584-ben Foliopostilla címen készít belőlük egy válogatást. Versei neveltje, Balassi Bálint költészetének közvetlen előzményének tekinthetők. Elektra-átdolgozása nyelvében és dramaturgiai megoldásai tekintetében egyedülálló a 16. században. Prédikációival pedig, melyek gyakran nem maradnak meg a műfaj keretein belül, a magyar széppróza egyik megteremtőjévé vált. Vallomásos, személyes hangú prózája meghatározza a 17. századi memoárirodalom fejlődését.

Ajánlott mű:

Cantio optima (Siralmas énnéköm...)

http://mek.niif.hu/00600/00621/00621.htm

Ördögi kisírtetek

http://mek.niif.hu/04900/04983/html/index.htm