Egressy Gábor (Egressy Galambos), színész, rendező, lapszerkesztő, színészpedagógus (Lászlófalva [Sajólászlófalva], 1808. november 3. - Pest, 1866. július 30.)

Családja református papnak szánta, ő azonban 1826-ban beállt színésznek. 1829-1834 között Kassán és Kolozsvárott, 1835-1837-ben a budai Várszínházban játszott. Első bécsi tanulmányútját 1837-ben tette. 1837-1866 között - megszakításokkal - a Pesti Magyar Színház, később a Nemzeti Színház tagja volt. 1845-től rendezőként is foglalkoztatták. 1843-1844-ben Németországban és Párizsban járt.

1848-1849-ben szegedi kormánybiztosként, majd szabadcsapat-vezérként részt vett a szabadságharcban. 1849-1850-ben Törökországba emigrált, ahonnan informátori szolgálataiért cserében 1851-ben hazatérhetett. 1851-1854-ben a Nemzeti Színházban operarendezőként tevékenykedett, csak 1855-ben kapott játéklehetőséget. 1863-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1865–66-ban a Színi Tanodában színészmesterséget tanított. A magyar romantika korának legtudatosabb színésze volt. Állandó önképzéssel pótolta gyengébb fizikai adottságait. Mint átlényegülő színész a klasszikus és kortárs drámákban bonyolult lélekrajzi feladatokat keresett.

Jelentős szerepet vállalt a francia romantika meghonosításában. Lefordította Goethe Clavigóját Shakespeare több darabját (Macbeth, A makrancos hölgy, társfordítókkal: Coriolanus, IV. Henrik I. rész, Tévedések vígjátéka), átdolgozta a Hamlet, a Lear király, az Othello, III. Richárd magyar fordítását és az Ármány és szerelem szövegét. Szakírói tevékenységet 1837-től folytatott. A színészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel egyaránt foglalkozott. Bajza Józseffel és Gyulai Pállal folytatott szakmai vitákat. 1860-ban szerkesztésében és kiadásában jelent meg a Magyar Színházi Lap. Fontosabb szerepei: Ottó, Bánk bán (Katona József); Gritti (Szigligeti Ede); Hamlet, Coriolanus, III. Richard, Lear király (Shakespeare); Brankovics György (Obernyik Károly); Dózsa György (Jókai Mór); Bolingbroke (Scribe: Egy pohár víz); Garrick (Deinhardstein: Garrick Bristolban).

Fontosabb művei: Törökországi naplója, 1849-1850 (1851, hasonmás kiadása 1999); A színészet könyve (1866); E. Galambos G. emléke. Kiadták fiai, bevezette Szigligeti Ede (1867); E. G. válogatott cikkei, 1839-1848. Kiadta Kerényi Ferenc (1980).

Irodalom: Szigligeti Ede: Egressy Gábor emlékezete (1869); Egressy Gábor és kortársai. Levelek Egressy Gáborhoz (kiadta Molnár László, 1908); Rakodczay Pál: Egressy Gábor és kora (1-2, 1911); Staud Géza: Egressy Gábor (Nagy magyar színészek. Szerkesztette Gyárfás Miklós és Hont Ferenc, 1957); Radnóti Klára: Egressy Gábor (A márciusi ifjak nemzedéke. Szerkesztette Körmöczi Katalin, 2000).