Faludy György, költő, író, műfordító (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.)

Leimdörfer György Bernát József néven született zsidó polgári családban. Apja vegyész volt és fiát is erre a pályára szánja, aki ehelyett a művészetek felé fordul. Tehetségét Feleky Géza, a Nyugat kritikusa fedezi fel; Heine- és Villon-átköltéseivel robban be az irodalmi életbe. 1933-tól, első publikációitól kezdve haláláig a Faludy nevet használja. 1938-ban jelenik meg első önálló kötete A pompeji strázsán címmel. Életét a művészi kifejezés szabadságért önként vállalt nélkülözések, küzdelmek sora jellemzi. Az erősödő fasizmus elől Párizsba, majd Marokkóba, onnan az Egyesült Államokba menekül, harcol az amerikai hadseregben, majd 1946-ban hazatér.

1950-ben letartóztatják, három évet Recsken, a magyar Gulágon raboskodik. Élményeit, rabtársaival együtt átélt szenvedéseit fejben „írt” Börtönverseiben örökíti meg. 1956 után újra emigrál, Londonba települ, ahol a Magyarországon betiltott, a demokráciáért küzdő, a gondolat és a szó szabadságát képviselő Irodalmi Újság szerkesztője 1962-ig. Közben megírja a második világháború éveiről és az azt követő magyar önkényuralmi rendszerről is színesen tudósító életrajzi regényét, amely My Happy Days in Hell címmel, Kathleen Szász fordításában, André Deutsch kiadásában 1962-ben lát napvilágot Londonban. A magyar közönség számára átírt kötet Pokolbeli víg napjaim címmel itthon először 1987-ben, szamizdatban jelenik meg.

1962-ben, felesége halála után elhagyja Londont, Firenzében, Máltán, Torontóban és New Yorkban él, egyetemeken tanít; hosszú évtizedek után 1980-ban megjelennek munkái magyarul, a szintén emigrációban élő Püski Sándor adja ki Összegyűjtött verseit New Yorkban. 1989-ben, a rendszerváltással egyidőben települ haza végleg, ismét publikál, részt vesz a közéletben is. 2006. szeptember 1-jén éri a halál.

Faludy költészetének alapvető sajátossága a prózáját is jellemző szerepjátszás, a lebilincselő előadásmód; leggyakoribb témái: a diktatúrákkal szembeni ellenállás, dac; a szülőföld, a civilizáció féltése; a szerelem. Költészete mellett jelentős műfordítói munkássága és az itthon, valamint emigrációs évei alatt külföldön megjelent, mindmáig kevéssé ismert publicisztikája.

Ajánlott vers: Óda a magyar nyelvhez

http://www.forrasfolyoirat.hu/0107/faludy.html

Ajánlott regény: Pokolbeli víg napjaim