100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Fodor József

Eddigi szavazatok száma: 0

Fodor József (Galántai), orvos (Lakócsa, 1843. július 16. - Budapest, 1901. március 20.)

Jómódú földbirtokos családból származott, édesapja Galántai Fodor Antal gazdasági szakíró volt. Pécsi gimnáziumi évek után orvosi tanulmányait Bécsben és a pesti Tudományegyetemen végezte, 1865-ben avatták orvosdoktorrá. 1866-ban pályázat útján elnyerte az akkori államorvostani tanszék egyik tanársegédi állását Rupp János professzor mellett. 1868–69-ben kórboncnok főorvosi állást is vállalt a Rókus Kórházban.

1869-ben egyetemi magántanárrá nevezték ki közegészségügyi témakörből, és hamarosan állami ösztöndíjat kapott, amellyel kétéves európai körútra indulhatott. Hosszabb időt töltött Münchenben Max Pettenkoffernél, a közegészségtan úttörőjénél, majd Hollandiába, Franciaországba és Angliába látogatott. Tapasztalatait a „Közegészségügy Angliában” című könyvében foglalta össze 1873-ban, mindenütt utalva a hazai, elmaradottabb viszonyokra, valamint ezek orvoslási lehetőségeire.

1872-ben kinevezték az új kolozsvári Tudományegyetem államorvostani tanszékére, onnan két év múlva a pesti orvoskar közegészségtani tanszékére hívták. Megszervezte a fiatal tudományág oktatási programját, az intézet munkarendjét, amely később a kiépítendő országos higiéniai hálózat számára is mintát adott.

Kezdeményezte az iskolaorvosi hálózat megteremtését, az egészségügyi ismeretek terjesztését. Hozzájárult a mikrobiológiai-immunológiai alapokra helyezett közegészségtan tudományának nemzetközi elismertetéséhez és fejlesztéséhez. Kutatóként kimutatta a vér bizonyos „baktériumölő” anyagait, ezzel megnyitotta az immunológiai kutatás kapuit.

1885-ben Markusovszky Lajossal alapítója volt az Országos Közegészségügyi Egyesületnek. Kutatásaival, előadásaival nagyban segítette a főváros vízellátásának és csatornázásának korszerű megoldását, melynek eredményeként Budapest közegészségügyi mutatói látványosan javultak.

Munkásságáért számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1883-ban levelező, 1885-ben rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, díszdoktorává avatta a cambridge-i tudományegyetem, és dísztagja lett számos európai közegészségtani társaságnak. A főváros VIII. kerületében, a Gutenberg téren az Országos Közegészségügyi Egyesület 1909-ben felállíttatta bronz mellszobrát, talapzatán a felirat: „Közegészségügyünk első apostolának”.

Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>