Gróf Nádasdy Tamás (1498 – Egervár, 1562. június 2.)

Nagybirtokos, országos kapitány, nádor. A 16. század egyik legképzettebb, legtehetségesebb magyar politikusa, mecénása. Nádasdy Ferenc és szenterzsébeti Terjék Orsolya fia; tanulmányait Grazban kezdte, később Bécsben, Bolognában és Rómában folytatott jogi és bölcseleti tanulmányokat.

Hazatértét követően, 1524-től II. Lajos király titkáraként működött. Lajos 1526 júniusában Nádasdyt küldte a speyeri birodalmi gyűlésbe katonai segítséget kérni. A mohácsi csata után az özvegy Mária királyné szintén Nádasdyt küldte a magyar király halálhírével Ferdinánd főherceghez, a későbbi I. Ferdinánd királyhoz. A Habsburg-párti magyar urak közül már ekkor kitűnt tehetségével, nyelvismeretével, műveltségével. 1527-ben Győr, Tata, Esztergom és Visegrád után Budát is visszavette Szapolyaitól Ferdinánd számára. E katonai sikerek jelentősen előmozdították Ferdinánd magyar királlyá koronázását az év novemberében.

Nádasdy 1529-ben török fogságba esett, ahonnan éppen Szapolyai János váltotta ki. János király Buda –Ferdinánd hadaival szembeni- sikeres védelméért adományozta Huszt és Fogaras birtokát Nádasdynak. 1532-ben jegyezte el Kanizsay Orsolyát, a hatalmas Kanizsay-birtokok egyetlen örökösét. Nádasdy közbenjárására előbb János király, majd 1534-ben Ferdinánd is „fiúsította” Orsolyát, aki tehát úgy örökölhette az óriási vagyont, (Vas, Zala, Sopron és Fejér megyében) mintha fiúnak született volna. 1535-ben kötött házasságukkal Nádasdy az ország legnagyobb birtokosainak sorába emelkedett.

1634-ben Nádasdy visszatért Ferdinánd pártjára. Az uralkodó 1536-ban tárnokmesterré, 1537-ben Horvátország és Szlavónia bánjává és Vas vármegye főispánjává, 1542-ben országbíróvá és országos főkapitánnyá nevezte ki. Töretlenül ívelő pályája csúcsán, 1554-ben az országgyűlésen Nádasdyt választották az 1533 óta betöltetlen nádori tisztre. 1566-ban az ostromlott Szigetvár megsegítésére indult magyar csapatokat vezette. A török kézen lévő Babócsa vára ellen indított támadással sikerült a török hadakat megosztania, miközben Szigetvár védői is időt nyertek; a török hadak így felhagytak Szigetvár további ostromával.

Élete utolsó két évében még tevékenyen részt vett az I. Ferdinánd utódlásáról a magyar rendek és az uralkodó között zajló vitában. A magyar urak az állandósuló hadiállapotban rendszeresen az országban tartózkodó királyt szerettek volna választani, Nádasdy Miksa főherceggel szemben Ferdinánd főherceg utódlását támogatta.

Nádasdy Tamás politikai, hadi pályafutása mellett igen fontos iskola- és nyomdaalapító tevékenysége is. Sárvári udvarában működött 1534−1536 között Luther első magyar tanítványa, Dévai Bíró Mátyás, többször is megfordult ott a jeles reformátor Bornemisza Péter, de Nádasdy jó kapcsolatokat ápolt humanista főpapokkal, Oláh Miklóssal és Verancsics Antallal is. 1536-tól Sylvester János vezette a Nádasdy alapította, építtette iskolát. Az 1538−1542 között működött Sárvár-újszigeti nyomdában jelent meg Sylvester Grammatica hungaro-latina (1539) című műve, az első magyar nyelvtan, egyben a magyar földrajzi, matematikai, botanikai szaknyelv megalapozója. 1541-ben jelent meg ugyanitt az első, teljesen magyar nyelvű nyomtatott mű, az „Uj Testamentum”, Sylvester fordításában.

Nádasdy Tamás nagyszabású építő tevékenységet is folytatott: erődítések, katonai szempontú építkezések (Egervár, Kapuvár, Léka) mellett hozzá köthető a sárvári vár bővítése vadasparkkal, a kortársak által is elismert gyümölcsös- és díszkerttel körülvett reneszánsz várkastéllyá való átépítése. 1540-től ez az – eredetileg Kanizsay-birtok − volt a Nádasdy-házaspár lakóhelye. Itt szolgálta őt az újkori magyar irodalom kiválósága, Tinódi Lantos Sebestyén is. Nádasdy sokoldalú érdeklődésére, szellemi aktivitására kitűnő példa egy 1561-ből származó előterjesztése a magyar királyok koronázásról, mely meghatározta a pozsonyi koronázások világi részének „forgatókönyvét”.

Nádasdy Tamás 1562. június 2-án hunyt el, feltehetően pestisben a Vas vármegyei Egerváron, itt is temették el. 1669 óta a dédunoka, Nádasdy III. Ferenc országbíró által emeltetett családi sírboltban nyugszik, Lékán.

(Kiss Erika)