Gyöngyösi István, költő, jogász, politikus (Radvánc, 1629. augusztus 25. - Csetnek, 1704. július 24.)

Református köznemesi családban született. Tanulmányait 1639 és 1644 között Eperjesen, 1647 és 1652 között a sárospataki református kollégiumban végzi, ahol Comenius, a neves cseh teológus és pedagógus is tanította. Apja, Gyöngyösi János mellett jól képzett jogásszá válik. Nógrád, majd Gömör vármegyében esküdtnek, 1657-ben Füleken seregbírónak választják. 1663-tól Wesselényi Ferenc bizalmi embere lesz. A nádor 1667-ben bekövetkezett halála után – amikor fény derült az általa szervezett Habsburg-ellenes főnemesi összeesküvésre – Wesselényi özvegye, Széchy Mária és titkára, Gyöngyösi is házi őrizetbe kerül. A vádak alól 1672-re sikerül magát tisztáznia. Még abban az évben Andrássy Miklós főispán szolgálatába áll, és ez idő tájt katolizál.

Andrássyval, illetve annak képviseletében Gömör vármegye követeként 1681-ben részt vesz a soproni, 1683-ban a kassai, majd az 1687-es pozsonyi országgyűlésen. 1684-ben birtokokat kap Andrássytól, többek között házhelyeket Krasznahorkán. A főispán halála után, 1686-tól többször megválasztják Gömör vármegye alispánjának. Utolsó intézkedéseként II. Rákóczi Ferenc toborzó rendeletének végrehajtásáról ír nyílt levelet a vármegye lakosságához. 1704. július 24-én hal meg.

Zrínyi Miklós mellett a magyar barokk költészet legjelentősebb alkotója. Több műfajú életművében a klasszikus poétikai hagyományokat a magyar költészet eredményeivel ötvözi. Fordulatokban és bravúros képekben, lírai betétekben gazdag, gyönyörködtető és szórakoztató művei kora legolvasottabb, legnagyobb hatású szerzőjévé avatják. Munkáinak bevezetői tudatos poétikai és nyelvi program bizonyítékai, a magyar poétikatörténet jelentős dokumentumai.

Költői eredményei három, nagy terjedelmű epikus alkotásában érzékelhetők leginkább, amelyeket a kor jelentős személyiségeinek házassága alkalmából írt. (Márssal társalkodó Murányi Vénus (1664), Porábul megéledett Főnix avagy Kemény János emlékezete (1670) és Ének Thököly Imre és Zrínyi Ilona házasságáról (1683))
A barokk elragadtatott áhítat szellemiségének jegyében fogant a Koháry Istvánnak ajánlott Rózsakoszorú (1690), amelyben Jézus és Mária életének eseményeit dolgozza fel egy német nyelvű jezsuita himnuszt alapul véve. A Új életre hozatott Chariclia című (1700) bravúros versátdolgozás; valójában Heliodórosz szerelmi elbeszélésének átirata, melynek fordítását Czobor Mihály kezdte el. A hátramaradt töredékes fordítást saját fantáziából kiegészítve formálta egésszé Gyöngyösi, anélkül, hogy az eredeti görög művet vagy a német nyelvű prózai fordítását ismerte volna.

Ajánlott költemény: Márssal társolkodó Murányi Vénus

http://www.balassikiado.hu/BB/netre/html/venus/venus.html