Fekete-fehér, magyar filmdráma, 1939
Rendezte: Kalmár László

Zilahy Lajos első regénye, a Halálos tavasz 1922-ben jelent meg. Filmet azonban csak 1939-ben forgattak belőle, miután az író-forgatókönyvíró Zilahy már túl volt néhány sikeres filmprodukción. Már 1925-ben közreműködött íróként Gaál Béla Rongyosok című filmjében, azonban az 1930-as években saját céget alapított Pegazus Film néven. Íróként, forgatókönyvíróként, művészeti vezetőként, majd később rendezőként tizenkét filmet jegyez. A Halálos tavaszt Kalmár László rendezte, de ezt követően Zilahy a rendezői székben is helyet kért magának.

Az eredetileg az első világháború előtt játszódó történetet az 1939-es feldolgozásban áthelyezte a saját korába. A film keretes szerkezetű, egy tragikusan végződő szerelmi kapcsolat eseményeit meséli el visszatekintésben. Dr. Egry István (Jávor Pál) vidéki földbirtokos Budapestre költözik, és állást vállal egy hivatalban. Egyik nap a lépcsőházban megpillant egy rendkívül vonzó lányt (Karády Katalin), akiről később derül ki, hogy Ralben Editnek hívják, és egy arisztokrata tanácsos lánya. Első látásra beleszeret. Különböző módszerekkel próbál a lány közelébe férkőzni (telefonon keresztül, hanglemez küldésével), de találkoznia végül csak Ralbenék házibálján sikerül vele. Egry udvarol Editnek, és a vonzalom kölcsönös. Titokban találkozgatnak egy csendes budai lakásban. Szenvedélyes viszonyba bonyolódnak egymással. Később azonban kiderül, hogy Edit Ahrenberg gróffal (Kamarás Gyula) is találkozik, ezért Egry csalódottságában elutazik.

Vidéken, a vonaton megismerkedik egy kedves, csendes, szomorú, szőke lánnyal (Szörényi Éva), akivel egymásra találnak, és néhány idilli együtt töltött nap után közösen Budapestre költöznek. Egry azonban nem tudja túltenni magát Edittel kapcsolatos csalódottságán, és szétesik. Belép egy politikai pártba, és kártyán tékozolja el a pénzét. Józsa, a szőke lány félreértések és viták után kiáll mellette, és Egry is rájön, hogy ő is fontos neki, ezért feleségül akarja venni. Az esküvő előtt azonban váratlanul újra felbukkan Edit, és bevallja, hogy csak őt szereti, Ahrenberg grófot végleg visszautasította. Egry viszont már mindkét nőt szereti, őrlődik köztük, nem tud választani. Egy szállodai szobában golyót röpít a fejébe.

A Halálos tavasz filmként is sikeres lett, ami a korhangulatnak és a neves színészeknek köszönhető. Olyan sztárok szerepeltek a filmben Jávor Pál, Karády Katalin és Szörényi Éva mellett, mint Kamarás Gyula, Somlay Artúr és a színész magániskolájáról is ismert Rózsahegyi Kálmán. Nem kis szerepe volt a sikerben a híres, akkoriban botrányosan hírhedt vetkőzős jelenetnek, az apró gesztusok izgalmas erotikájának. Karády Katalinnak ez volt az első filmszerepe, és ezzel egy csapásra ismertté is vált.

Később a film fénye mintha egy kissé megkopott volna. A jellemek nincsenek benne pontosan kidolgozva, különösen a főszereplőé, Egry Istváné. Elfért volna a történetben több motivációs szál vele kapcsolatban. Talán túlságosan is kötődött a korhoz vagy korokhoz, amelyeknek a terméke volt. Ez azonban egyben erénye is, mivel nagyon jól megidézi a 1930-as évek végének zsánereit, ideáljait, egyik legsikeresebb szüzsétípusát.

Érdekesség, hogy a filmnek készítettek, még 1939-ben egy „happy end”-re kifutó befejezést is. Ez nem lett sikeres, sőt nem is vált ismertté. Zilahy később is visszatért a történethez. 1972-ben, két évvel a halála előtt még megérte, hogy újraforgassák a jugoszláv-spanyol-amerikai koprodukcióban a Halálos tavaszt. A film nagyot bukott, és az idős író súlyos érzelmi csapásként élte meg. Az 1939-es film viszont kultuszfilm volt, és úgy tűnik, bizonyos értelemben az is marad.

Deák-Sárosi László