Gróf Zrínyi Miklós (1508 körül ─ 1566. szeptember 8.)

Nagybirtokos főnemes, horvát bán és szigetvári várkapitány. Zrínyi a mohácsi csata (1526) után I. Ferdinánd pártjára állt és csapataival 1529-ben részt vett a törökök ostromolta Bécs védelmében. 1539-ben az I. Ferdinánd által árulással vádolt fővezér, Hans Katzianer a Zrínyiek kosztajnicai várába szökött és a törökhöz való átpártolást szorgalmazta. Zrínyi azonban meggyilkolta az áruló fővezért és ezzel a tettével a király előtt fényesen igazolta hűségét és rátermettségét.

1542-ben Buda sikertelen császári ostromában csapataival vitézül harcolt a törökök ellen. A fenti tettei miatt 1542-ben I. Ferdinánd horvát bánná nevezte ki. 1544-ben Zrínyi elvette gyámleányát Frangepán Katalint, s így a házassága révén a töröktől kevésbé fenyegetett területen óriási birtokhoz jutott. 1546-ban Keglevich Pétertől megszerezte a Muraközt a csáktornyai várral, amely a Zrínyiek legismertebb és legfontosabb birtokközpontja lett, hiszen földrajzi fekvése következtében nem érte háborús kár és igen gazdag uradalomnak számított.1549-re így Zrínyi Miklós a Magyar Királyság nyolcadik leggazdagabb főurává vált, ami egy horvát nemes részére ez idáig elérhetetlen vágyálomnak tűnt.

Zrínyi Miklós életét a szüntelen harc jellemezte a terjeszkedő Oszmán-Török Birodalommal szemben. 1556-ban Nádasdy Tamással együtt Babócsánál aratott fényes győzelmet a török csapatok felett. Az 1550-es évek sikeres török offenzívája következtében elveszett az egykori Zrínyi családi birtok, Kosztajnica vára is. Az előbbiek miatt Zrínyi lemondott a horvát báni tisztségéről, célja ettől kezdve a Magyar Királyság dunántúli területeinek védelme lett. Ennek tükrében nevezték ki a kulcsfontosságú Szigetvár várkapitányává, majd 1563-ban az egész Dunántúl végvidéki főkapitányává.

Zrínyi Miklósnak 1566-ban magával a szultánnal, I. (Nagy) Szulejmánnal kellett szembenéznie, aki óriási sereggel vette ostrom alá a szigetvári várat. A mintegy 2500 fős védősereg augusztus 9-től hősiesen küzdött az iszonyatos török túlerővel szemben. A hónap végén a védők száma mindössze 600 főre olvadt. Időközben rendkívüli esemény történt a török táborban, szeptember elején elhunyt az idős török szultán, akinek lóra kötözött holttestét vezették el a rohamra induló sereg előtt. 1566. szeptember 8-án a 300 főre fogyatkozott, már a belső várba szorult védők Zrínyi Miklós vezetésével kitörtek az akkor már lángokban álló végvárból. Katonáival Zrínyi rendkívül hősiesen küzdött, végül a janicsárok puskatüze az összes várvédőt megölte. Zrínyi Miklós aranyozott huszársisakját, valamint az 1562-es évszámmal és címerével díszített szablyáját a bécsi Kunsthistorisches Museum őrzi. A rettenthetetlen végvári kaptányt Horvátországban és Magyarországon egyaránt hősként tisztelik.

(Kovács S. Tibor)