100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Jedlik Ányos

Eddigi szavazatok száma: 0

Jedlik Ányos, feltaláló (Szimő, 1800. január 11. - Győr, 1895. december 13.)

A kísérleti fizika kiváló művelője. Tanulmányait a nagyszombati, majd a pozsonyi gimnáziumban végezte. Pannonhalmán 1817-ben belépett a Szent Benedek rendbe. Győrben a bencés gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított. Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta, majd 1840-ben elfoglalta a pesti egyetem fizika tanszékét, és itt dolgozott 38 éven át. 1863-ban az egyetem rektorává nevezték ki. Doktori oklevelét a Pesti Tudományegyetemen szerezte. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. Munkásságáért királyi tanácsosi címet és vaskorona rendet kapott. 1850-ben jelent meg fizika tankönyve „Természettan elemei” címmel (első kötete „A súlyos testek természettana”).

Tevékenysége és munkája alapján az első magyar elektrotechnikusnak tekinthető. 1829-ben készített forgonya volt a világon az első olyan villanymotor, amely folyamatos forgómozgást végzett. 1861-ben készítette unipoláris (egysarkú) generátorát, melynek mágneses terét elektromágnes állítja elő. E készülékkel jutott el az öngerjesztés – a dinamó elv – felismeréséig öt évvel a német Siemens és az angol Wheatstone előtt, de felfedezését nem publikálta.

A nagyfeszültségű technika területén is maradandót alkotott: 1863-ban ismertette a „Leideni palaczkok lánczolatá”-t, illetve a feszültségsokszorozás elvét és gyakorlatát. Az 1873-as bécsi világkiállításon mutatta be „csöves villámfeszítő”-jét, mellyel 60-70 cm hosszú szikrákat tudott előállítani. Berendezésével elnyerte a „Haladás” érmet.

A galvánelemekkel folytatott kísérletei is jelentősek: a Bunsen-elem módosításával készített telepeket, melyeket az 1855. évi párizsi kiállításon mutattak be. Az elemek gyártására Jedlik többedmagával vállalatot alapított. Jedlik elemekről írt tanulmányának vázlatában egy szénlemez, egy papírfalú cella és egy szigetelt keret látható. Később ólomakkumulátorokkal is kísérletezett, de ipari hasznosításukra nem került sor.

Maradandót alkotott a finommechanikában és a fénytanban is: optikai-rács osztógépet tervezett, mechanikai rezgések vizsgálatára hullámgerjesztő és -rajzoló gépeket készített.

1826-ban szerkesztette meg „ásványvíz” (szódavíz) előállítására alkalmas készülékét. Később tervei alapján épült fel az első szikvízüzem, mely azonban csődbe ment.

Számos más fontos találmány is fűződik nevéhez, de sajnos Jedlik alkotásait szerveztesként nem szabadalmaztatta.

Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>