Kabayné Kelp Ilona, vegyész (Kassa, 1897. - Ausztrália, 1970.)

Kassán született. Katonatiszt apját korán elvesztette, így már 15 éves korában is magának kellett megélhetéséről gondoskodnia. Kémiai tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, és itt is doktorált. 1924-ben kutatói állást kapott a Gyógynövény-kísérleti Állomáson, ahol a máknövény morfin-tartalmának vizsgálatával foglalkozott. Ugyanabban az évben Kabay János (1896-1936) gyógyszerész is ebben az intézetben kapott állást. A két fiatal 1925-ben összeházasodott. Első gyermekük 1926-ban született.

Kabay János még 1925-ben szabadalmaztatta eljárását az addig ópiumból nyert morfin nagyüzemi előállítására közvetlenül a zöld máknövényből.

Mivel a gyógyszeripar nem támogatta Kabay munkáját, az ifjú pár felmondta állását az Állomáson, és a férj szülőfalujába, Büdszentmihályra (ma Tiszavasvári) költöztek. Családi összefogással megalapították az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt.-t. A termelés 1927-ben indult meg.

1931-ben Kabay eljárást szabadalmaztatott morfin előállítására szárított mákszalmából, a mákfeldolgozás addig nem hasznosított hulladékából. Az eljárást később szárított mákgubó nyersanyagra is kiterjesztette. Ebben megint nagy szerep jutott Ilona analitikai munkájának.

A gyártást közben kiterjesztették kodein és más morfinszármazékok előállítására is. Lengyelországban Kabay tervei szerint és művezetésével gyárat építettek eljárására 1934-ben. Emiatt szükséges távollétei alatt Ilona vezette a gyárat, hiszen a gyártást jól ismerte.

Mindezen munkák közben Kabay – valószínűleg orvosi műhiba következtében – 1936-ban, 39 évesen váratlanul meghalt. Felesége rövid ideig az „Alkaloida” elnökeként tevékenykedett ezután. A Népszövetség kábítószer-ellenőrző bizottsága által Kabaytól kért beszámolót befejezte, majd végérvényesen felhagyott a vegyészettel és a gyógyszerészettel.

A gyár államosítása után (1948) gyermekeivel először Ausztriába ment, majd 1950-től haláláig Ausztráliában élt. Naplója segítette fiát Kabay János életrajzának megírásában.