Károli Gáspár (Nagykároly, 1530 k. – Gönc, 1591.)

Károlyi Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli Gáspár), eredeti neve Radics vagy Radicsics Gáspár, vélhetően a török elől menekülő, elmagyarosodott délszláv család sarja, később szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát. Református lelkipásztor, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője. 1530 körül Nagykárolyban született, iskoláit is itt kezdi, majd Brassóban fejezi be. 1556-ban a wittenbergi egyetemen tanul. 1562-ben hazatér, egy év múlva gönci református prédikátor, utóbb esperes, majd megválasztják a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává.

1566-ban összehívja a tiszáninneni esperességek gönci zsinatát. 1572-ben újjáépítteti a község leégett templomát. Esperesként többször fellép a szentháromságtagadók (unitáriusok) ellen, részt vesz Nagyváradon az unitárius-ellenes hitvitán (1567). 1563-ban jelenik meg Debrecenben Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól c. vallás- és történetfilozófiai műve, melyben a mohácsi vész utáni Magyarország sorsát értékeli, a nemzet hanyatlásának okait kutatja, és másokhoz hasonlóan ama megállapításra jut a protestáns történetszemlélettel összhangban, hogy a török megszállás isteni büntetés a magyarok vétkeiért. A mű sok bibliai részletet tartalmaz, egyfajta „főpróba” a Szentírás fordításához.

Legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának irányítása és a végső szöveg létrehozása, melyet 1586-ban kezd meg, Rákóczi Zsigmond főúri támogatásával. Több lelkésztársa segítségével hamar elkészülnek – nem az egyedüli fordító, ám egyedül ő adja nevét az ellenreformáció korában kockázatos vállalkozáshoz. A nyomtatás a Gönchöz közeli Vizsolyban zajlik, mintegy másfél év alatt, 1590 nyarán lesz kész, 7-800 példányban, a lengyel származású Mantskovits Bálint műhelyében. Károli Gáspár 1591-ben halt meg Göncön.

Károliék bibliafordításukhoz az eredeti héber és görög szövegek mellé korabeli (a középkori Vulgata szövegénél jobb minőségű) latin fordításokat is használnak. Az elkészült mű óriási hatást gyakorol a formálódófélben lévő magyar irodalmi nyelvre, noha szövege már második kiadása óta (1608, Hanaui Biblia, Szenczi Molnár Albert szerkesztésében), a 19. század második feléig bezárólag számtalan javítást-igazítást ér meg, így a közkézen forgó kiadások szövege igencsak eltávolodik az első fordításétól. Ezért helyesebb megkülönböztetni az eredeti Vizsolyi Bibliát az azt követő Károli Bibliáktól – eme szövegkiadások gyakorolnak hatást biblikus költőinkre is.

Ajánlott ószövetségi bibliai könyv: 23. zsoltár

Ajánlott újszövetségi bibliai könyv: Lukács evangéliuma 1-3.