Kassák Lajos, képzőművész, író, lapszerkesztő (Érsekújvár, 1887. március 21. - Budapest, 1967. július 22.)

Szegény sorú, félig szlovák félig magyar családban született. Apja gyógyszertári laboráns, anyja mosónő volt. Gimnáziumi tanulmányait félbehagyja, lakatosinasnak áll, segédlevelet szerez. Budapesten, Angyalföldön vasgyári munkásként dolgozik, belép a szociáldemokrata pártba bekapcsolódik a szakszervezeti mozgalomba és a sztrájkszervezésbe. Emiatt többször elbocsájtják. 1909-ben gyalog Párizsba indul, ahonnan 1910-ben kitoloncolják. 1912-ben jelenik meg első novelláskötete Életsiratás címmel, majd 1915-ben az Éposz Wagner maszkjában című versgyűjteménye. Ekkor indul Kassák első lapja, a Tett is. Háborúellenes retorikája és anarchisztikus nézetei miatt a lapot politikai támadások érik, miközben a művészetről alkotott radikális nézetei ösztönözik a kibontakozó művészeti avantgárdot és az aktivista mozgalmat. A Tett betiltását követően Kassák Ma címmel új művészeti lapot indít (1916-1919).

A tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja volt, de vitái voltak Kun Bélával. A vörös diktatúra után börtönbe kerül, majd 1920-ban Bécsbe emigrált. Kassák és a Ma köre a korszakban szokatlanul komplex kultúraközvetítő szerepet vállal könyvkiadással, kiállítási, irodalmi és zenei programokkal. A Ma Bécsben, a magyarországitól eltérő kulturális közegben indul újra 1920-ban. Kassák bekapcsolódik az avantgárd folyóiratok nemzetközi hálózatába, és néhány év alatt az európai avantgárd megbecsült alakja lesz. 1926 őszén hazatér, érdeklődése ismét a munkások felé fordul.

Munka címmel szerkeszt új lapot, mely köré Munka-kör (1928–1934) néven ifjúmunkásokból és fiatal értelmiségiekből álló társaság szerveződik. Életének legfontosabb eseményeit az Egy ember élete című önéletrajzi művében (1927-1935) összegezi, amit a Nyugat részletekben közölt. Az 1918-19-es fejezetek miatt perbe is fogják. Rendszeresen publikál a Népszavában és a Szocializmusban, 1945-ben az Új időket szerkeszti. Szociáldemokrata színekben országgyűlési képviselő volt 1948-ban kommunista hatalomátvétel után ugyan átlép az MDP-be, de a közéletből és a szellemi életből is kiszorul. 1953-ban a kultúrpolitika kritizálása miatt kizárják a pártból. 1956-ban beválasztják az írószövetség elnökségébe, a forradalom után a Kádár-rendszer íróként elfogadja ugyan, de képzőművészként csak korlátozott nyilvánosságot kap. A képzőművész Kassák előtt idős korában nyílik csak lehetőség a nemzetközi elismertségre.

Kassákkal egy új, szuverén művésztípus jelenik meg Magyarországon a huszadik század tízes éveiben. Életének különböző szakaszaiban újra és újra eredeti válaszokat tud adni a történelmi és társadalmi kihívásokra. Úttörője annak a ma aktuális gondolkodásnak, amely a művészi tevékenységet nem kizárólag az esztétikai határokon belül képzeli el: a társadalomkritikát merész jövőalakító elképzelésekkel egyesítő művészetet teremt.

Ajánlott vers: A ló meghal a madarak kirepülnek

http://mek.niif.hu/01400/01446/01446.htm#1