Katona József, író (Kecskemét, 1791. november 11. - Kecskemét, 1830. április 16.)

Apja városi takácsmester, elemi iskolai  tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végzi, majd törekvő édesapja a pesti piaristákhoz íratja be. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál tölti, Pesten jogot végez. Később leteszi az ügyvédi vizsgát, ügyvédként dolgozik, majd 1826-tól Kecskemét főügyésze, így a város harmadik embere lesz. A sikeres közhivatali pályát megelőzve életét a „játékszíni költőmesterség” iránti szenvedély tölti ki. Még pesti diákéveiben Békési József álnéven műkedvelő színészként lép fel, elsajátítja a dramaturgia, a drámaírás tudományát. Erős szálak fűzik a pesti magyar színházhoz, ahol a színészkedés mellett talán rendezőként is tevékenykedhetett.

Egy életre meghatározó élmény számára Déryné Széppataki Rózához fűződő szerelme. A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között című  vígjátéka (1814) ehhez az életszakaszhoz kapcsolódik. Korábbi a Luca széke karácsony éjszakáján című, sokat játszott sikeres darabja (1812). A történelem iránti érdeklődése egész életén végigkíséri, szülővárosa történetét is feldolgozza, drámái születését alapos levéltári, könyvtári kutatások előzik meg. Távol tartja magát a pesti és az országos irodalmi élettől, nem tartozik Kazinczy Ferenc baráti köréhez, de ellenfeleihez sem.

A tízes évek elején fordít, idegen nyelvű prózai alkotásokat dramatizál, megszületnek első történelmi drámái, így az államalapítást megörökítő István, a magyarok első királya, majd a Jeruzsálem pusztulása, illetve 1815-ben a Bánk bán első változata, amelyet az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára ad be. Az eredeti verzión később tovább dolgozik, a végső változat 1819-re datálható, nyomtatásban 1820-ban jelenik meg, ősbemutatója 1833-ban volt Kassán. A dráma ekkor még visszhangtalan maradt. 1820-ban írja meg híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? A felsorolt érvek: az állandó kőszínház hiánya, a könyv alakban való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése.

A Bánk bánt színműként igazán csak az 1840-es években fedezik fel, sikertörténete azóta folyamatos. A műben a magánéleti és közéleti szál egymástól elválaszthatatlan, a magánéleti tragédia kiteljesíti a politikai tragédiát. A dráma sokrétű cselekményszerkezete, a benne felvetett nemzeti és morális kérdések a magyar történelem számos korszakával kapcsolatban bizonyulnak relevánsnak: Katona drámája a szabadságért küzdő nemzeti lét jelképévé vált. A 19. század eleji  nemzeti függetlenségi törekvések, a hitvesi szerelem, hűség és a közéleti ember jellemének harca fonódik össze a 13. századi történeti eseményekkel.

1830. április16-án Kecskeméten halt meg szívrohamban. A Bánk bánból Erkel Ferenc Egressy Béni szövegkönyve alapján nagy sikerű operát írt (1861). 

Ajánlott mű: Bánk bán

http://mek.oszk.hu/06400/06409/