Kormos István, költő, szerkesztő (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. - Budapest, 1977. október 6.)

Szülei földműves napszámosként dolgoztak. A Kormos családnevet – édesanyja leánykori nevét – 1944-ben veszi fel (eredeti vezetékneve: Kops) . Budapestre költözésük után elemi iskolát végez, majd kifutófiú lesz. A háború után dolgozik a Püski Kiadónál, később filmgyári dramaturg, majd 1951-től az Ifjúsági – utóbb Móra Ferenc – Könyvkiadó szerkesztője élete végéig. Több költő-generációt indít el pályáján, nevéhez fűződik a széles körben népszerű és igényes két líra-antológia sorozat, a Magyar irodalom és a Világirodalom gyöngyszemei megálmodása és szerkesztése.

Első versei 1943-ban, a verses meséket tartalmazó első kötete (Az égig érő fa) 1946-ban, míg első verseskötete (Dülöngélők) 1947-ben jelenik meg. Az ötvenes években – elsősorban politikai és magánéleti okokból – lényegében csak verses meséket publikál, ekkor születnek a máig népszerű Vackor-mesék. 1963-65 között közel két évet tölt Párizsban, dolgozik többek között a Gallimard kiadónál. Széleskörű műfordítói tevékenységet folytat. Mások mellett Chaucer, Burns, Puskin, Moliére, Frénaud, Max Jacob műveit, feleségével, Rab Zsuzsával az orosz népköltészet remekeit fordítja. Lényegében 1971-ben tér vissza költőként az irodalomba a Szegény Yorick c. – nagy visszhangot és elismerést kiváltó – kötetével.  Több, verses meséket tartalmazó kötet mellett még egy verseskötete jelenik meg, az N.N. bolyongásai (1975). Kétszer tüntették ki József Attila-díjjal. 1977. október 6-án, szívinfarktusban hal meg Budapesten.

Korai költészetén a népköltészet és az idősebb költőtársak, Sinka István, Illyés Gyula hatása érződik. Témái közt a falusi élet, a háborús élmények, a gyerekkor szerepel, hol játékos, hol groteszk, hol nosztalgikus eszközökkel él. Később – a Párizsban töltött hónapok hatására is – költészete újabb színekkel gazdagodik: megjelennek a modern francia líra árnyalatai is. Életpályáját, gyakori lelki magányát keserű, elégikus hangulatú, összetéveszthetetlen hangú versekben foglalja össze (Szegény Yorick, N.N. bolyongásai). Gyerekverseivel, verses meséivel (Az égig érő fa, Vackor-történetek, A repülő kastély, Tréfás mackók) korosztályok ízlését formálta, játékosan, szinte észrevétlenül keltve fel érdeklődésüket az igényes líra iránt.

Ajánlott vers: Szegény Yorick

http://tinyurl.com/oxuw998