Míg Árpád-házi királyaink emlékezetének fénye az évszázadok múlásával sem halványult el hazánkban, a Habsburgok iránt – kevés kivételtől eltekintve – nem alakult ki hasonló szimpátia. Egészen kivételes hát az a népszerűség, ami I. Ferenc József feleségét, Erzsébet királynét máig is övezi Magyarországon. Mikor 1898-ban Genfben egy olasz anarchista meggyilkolta őt, az egész nemzet mélyen megrendült. Ezt a megrendülést tükrözik a 19. század legnagyobb magyar írója, Jókai Mór alábbi sorai: "Volt Magyarországnak egy áldott emlékezetű királynéja, Erzsébet, ki életében védő angyala volt ez országnak, a magyar nemzenek. Holta után védő szentje lett, akit a magyar nemzet megünnepel, akihez imádkozik, akinek emlékét ércz- és márványszoborban megörökítik az utókor számára. Élete szeretet, szenvedés és önfeláldozás volt, halála martyr- halál: a történelem mint rémtettet írta föl azt ércztábláira. Elvesztése fölött csak hitünkben találunk vigasztalást, hogy az elköltözött dicső szellem odafenn az égben, az Isten trónja előtt is a mi jó hazánkat, a mi drága nemzetünket oltalmazza, óhajtásainkat tolmácsolja."

Az iránta érzett szeretetet fejezte ki az is, hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. az egyik legszebb dunai termesgőzösét – még a királyné életében – róla nevezte el. De mintha a tragikus sorsú „Sissy” királynőről elnevezett hajón is átok ült volna…

Az „Erzsébet Királyné” személyszállító gőzhajó 1896-ban Újpesten, a Schoenichen-Hartmann hajógyárban futott le a sólyáról. 16 éves koráig elegánsan siklott a Duna habjain, míg 1912. június 20-án az Aldunán Rassovánál szabotázs következtében le nem égett. 1914-ben a MEFTER orsovai hajóműhelyében újjáépítették, de közvetlenül elkészülése előtt kitört a háború. Az ogradinai sziget mögé menekítették, de ott a szerb tüzérség elsüllyesztette. 1917-ben kiemelték. 1923-ban az Óbudai Hajógyárban újjáépítették.

Két évtizedig a sors úgy tett, mintha nem üldözné tovább. De 1944. április 15-én Apostagnál aknarobbanás következtében ismét elsüllyedt. Kiemelték, majd 1944. végén nyugatra menekítették. 1945. januárjában Kremsnél légitámadás következtében ismét elsüllyedt. 1945 végén a szovjet folyami flottilla kiemelte, majd 1952-ben az Óbudai Hajógyárban elvégzett részleges helyreállítás után hadizsákmányként a Szovjetunióba vontatták. Történetének ismeretében elmondhatjuk, hogy az „Erzsébet Királyné” volt a legszerencsétlenebb sorsú magyar gőzhajó.