100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Lorántffy Zsuzsanna

Eddigi szavazatok száma: 0

Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600 körül − Sárospatak, 1660. április 18.)

Erdély történetének legismertebb és talán legnépszerűbb fejedelemasszonya. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, és II. Rákóczi György fejedelem édesanyja.

Ónod várában született Lorántffy Mihály és Zeleméri Borbála leányaként. 1608-tól családjának birtokközpontja a sárospataki vár volt. 16 évesen lett az akkor 23 éves délceg ónodi kapitány és borsodi főispán, Rákóczi György boldog felesége. A mélyen vallásos és jó gazdaasszony hírében álló Zsuzsanna ettől kezdve legfőbb támasza lett férjének. Frigyük szerelmi házasság volt, amelyet a harmonikus szeretet és egymás megbecsülése jellemzett legjobban. 1630-ig a házaspár Sárospatakon élt, majd miután Rákóczi Györgyöt fejedelemmé választották a család Erdélybe költözött.

A Habsburg-ellenes hadjáratok, illetve a 30 éves háború idején férjének sokat segített az uradalmak irányításában és a számadások ellenőrzésében. Erdély a háborúkból megerősödve került ki, de 1648-ban Gyulafehérváron elhunyt a fejedelem. Lorántffy Zsuzsanna özvegyen maradt, majd visszaköltözött Sárospatakra és felvirágoztatta mind a város, mind pedig a híres református kollégium életét. 1650-ben sikerült meghívni a kollégiumba a híres és elismert tudóst, Jan Amos Komensky-t (Comenius), aki négy évet töltött el a tanári karban. A reformáció puritán irányzatának híveként a várnép és a kollégiumi diákok valláserkölcsére különös gondot viselt. Számos író és tudós könyvét kiadatta, sőt maga is írt 1641-ben egy könyvet Moses és a Prophaeták címmel, amelyben a reformációt bibliai idézetekkel igazolta.

Idősebbik fia 1648-ban lett Erdély fejedelme II. Rákóczi György néven. A heves és meggondolatlan természetű uralkodó apjának ellentéte volt és sok fejfájást okozott mind édesanyjának, mind az erdélyi rendeknek. Lorántffy Zsuzsanna hiába próbálta lebeszélni, fia 1657-ben, a Porta engedélye nélkül hadjáratot indított a lengyel trón megszerzéséért. A háború súlyos vereséggel végződött, a török szultán megfosztotta II. Rákóczi Györgyöt trónjától és a krími tatárokkal feldúlatta Erdélyt. Lorántffy Zsuzsannát a megpróbáltatások megviselték és 1660. április 18-án elhunyt. Annak ellenére, hogy kisebbik fiát, Zsigmondot jobban szerette, György fia mellett is mindig kiállt. Különösen a nehéz időkben, amikor is Erdély törökök és tatárok általi feldúlásáért mindenki II. Rákóczi Györgyöt hibáztatta.

(Kovács S. Tibor)

Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>