Máthé Erzsi, színésznő (Budafok, 1927. május 16. – )

Az Országos Színészegyesület színiiskolájának elvégzése után 1948-ban a Vígszínház szerződött. 1949–1952 között a pécsi, 1952–1983 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1983-tól a Katona József Színházban játszik. Sokoldalú művésznő. Alkati adottságai – királynői tartása és mély, zengő orgánuma – tragikus szerepek megformálására teszik alkalmassá. Különösen pályája kezdetén játszott klasszikus hősnőket. Vígjátékokban és komédiákban nagyszerűen érvényesül humora, karikírozó képessége.

Díjak, elismerések: Jászai Mari-díj (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díj (1985), a Nemzet Színésze (2000).

Főbb szerepei: Szabó Juli (Karinthy Ferenc: Ezer év); Kamilla (Szigligeti Ede: Lilomfi); Lujza (Schiller: Ármány és szerelem); Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája); Mara (Szakonyi Károly: Hongkongi paróka); Kasszandra, Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia); Marja Filippovna (Petrusevszkaja: Három lány kékben); Anya (Koltes: Roberto Zucco); Klumpet Ferencné (Parti Nagy Lajos: Mauzóleum); Brigitta asszony (Kleist: Az eltört korsó); Juliane Tesman (Ibsen: Hedda Gabler); Öregasszony (Spiró György: Koccanás); Madame Gatteau (Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája).

Ismertebb filmjei: Külvárosi legenda (1957); Ház a sziklák alatt (1958); Májusi fagy (1961); Megöltek egy leányt (1961); Egy ember, aki nincs (1963); Miért rosszak a magyar filmek? (1964); Özvegy menyasszonyok (1964); A hamis Izabella (1968); Virágvasárnap (1969); A fekete város (1971); Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978); Szeleburdi család (1981); Mielőtt befejezi röptét a denevér (1988); Lopott képek (2006).

Irodalom: Földes Anna: Színésznek született (1987); Kovács Dezső: Máthé Erzsi karneváli víg napjai (Premier, 2009. április).

Máthé Erzsi Moliére Az úrhatnám polgár című darabjában Jourdainné szerepében.