MÁV 601 sorozatú hegyipálya tehervonati gőzmozdony, 1914

A MÁV a nagy emelkedőjű fiumei vonalára fejlesztette ki a 601 sorozatú, Mallet rendszerű nehéz hegyipálya tehervonati mozdonyokat. Az első 601 sorozatú mozdonyt 1914-ben gyártotta a budapesti MÁV Gépgyár 105. szerkezetszámmal. A 601-es gyártásakor Európa legnagyobb szerkocsis gőzmozdonya lett.

A 601-esből 60 db készült a MÁV részére 1914-1921 között és 3 db készült exportra a török Keleti Vasút részére 1919-ben. A mozdony teljesítménye 2900 lóerő és a vonóereje 22,3 tonna volt.

A 601-esek robosztus megjelenésűek voltak, amit a füstszekrényre helyezett homoktartály „dómja” még fokozott is. A jellegzetes magyar vonások, a magas kazánelhelyezés, a kétpántos kerek füstszekrényajtó és a szépívelésű mozdonysátor jól érvényesültek a mozdonynál. A mozdonyhoz 4 tengelyes, forgóvázas, S jelű szerkocsit csatoltak. A vasutasok a 601-esnek a Gigant becenevet adták, amire teljes mértékben rászolgált.

A 601-eseket a fiumei és a cameral-moravicai fűtőházakhoz osztották be. Az első mozdonyokkal a méréseket Fialovits Béla MÁV gépészmérnök végezte az átlagosan 25 ezrelékes emelkedőjű Fiume-Lic közötti szakaszon. A mozdonyok leginkább a Fiume-Cameral-Moravica szakaszon közlekedtek, univerzális mozdonyként beosztva személyvonatokat is továbbítottak.  601-esek közlekedtek még a MÁV felvidéki és erdélyi nagyemelkedésű hegyi pályáin is.

Trianon után a 601 sorozatú gőzmozdonyok közül csak 3 maradt meg, már ritka látványnak számítottak a 30-as években is a magyar pályákon. Az utolsó 601-est az 1950-es évek végén selejtezték, a hatalmas méretű  kazánja 1978-ig volt használatban a gyöngyösi kitérőgyárban.

A 601 sorozatú Mallet mozdonyokból sajnos külföldön sem maradt meg egyetlen példány sem, így emlékét a fényképek, rajzok és modellek őrzik.