Az amerikai őslakosok már 3000 évvel ezelőtt is termesztették, Európába, onnan Ázsiába és Afrikába is a XVI. században került át. Európában 250 évig csak kertek díszeként vettek a napraforgóról tudomást az emberek.

Az 1800-as évek közepétől kezdik termeszteni, mára egyik legfontosabb ipari növényünk, ugyanakkor a legnagyobb területen termesztett olajnövény is. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó minőségű étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga. Az olaj előállításakor visszamaradó darát pedig fehérjében gazdag takarmányként használják fel. A napraforgó sokrétű felhasználásának (étolaj, étkezés, biodízel), a termesztési és piaci igények meghatározzák a nemesítési program irányait is.

Nemesítését  Magyarországon az alábbi intézetekben végzik:

1.) Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged

A több évtizedes múltra visszatekintő napraforgó nemesítői munka célja a termőképesség növelése mellett a betegségekkel és ökológiai stresszekkel (pl. szárazság) szembeni ellenállóság javítása, az olajtartalom növelése valamint speciális tulajdonságokkal (pl. gyomirtószer rezisztencia) rendelkező hibridek létrehozása.

Az intézet főbb tevékenységei: a hagyományos, magas olajsavas és étkezési napraforgó hibridek előállítása, a saját valamint külföldi partnerektől kapott anyavonalak kombinálódó képességének vizsgálata tesztkeresztezések végzésével, a vonalak, valamint a hibridek kórtani és beltartalmi vizsgálata, elismert hibridek szülővonalainak folyamatos fenntartása, vetőmag előállítása, korszerű molekuláris genetikai módszerek alkalmazása a nemesítésben.

Nemesített napraforgó fajták:

• Korai napraforgó hibridek: Manitou PR, Bambó.
• Középérésű napraforgó hibrid: Mandala.
• Korai étkezési napraforgó hibrid: GK Marica-2.
• Magas olajsavas napraforgó hibrid: Walcer.

2. ) Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse

Magyarországon elsőként vezették be a hibridnemesítést. A nemesítési tevékenység alapvetően a klasszikus nemesítési módszerek alkalmazásával történik, kihasználva azokat a modern technikákat is, amelyek javítják a nemesítési munka eredményességét, de nem eredményezik a génállomány mesterséges módosulását.

Nemesített fajták: igen korai érésű olajipari hibrid: Samanta, Nova, Irma, Atamán, HNK173, BA220. Középérésű étkezési és madáreleség fajta: Iregi szürke csíkos.

3. ) Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Nyíregyházi Kutatóintézete

Az Intézetben napraforgó hibridek előállítása a cél. A kutatóintézet főbb tevékenységei: nemesítési alapanyagok folyamatos fenntartása (génmegőrzés). Olajipari alapvonalak kialakítása, a kiválasztott vonalakkal tesztkeresztezések végrehajtása, a perspektivikusabb jelöltek teljesítményvizsgálatának végrehajtása, az elismert hibridek folyamatos fenntartása,  vetőmag előállítás.

A nemesítő munka szerves részét képezi a napraforgó agrotechnikai elemeinek vizsgálata: a fajta, az elővetemény (zöldtrágyázás), a vetésidő, az állománysűrűség, a növénytáplálás, növénykórtani tényezők vizsgálata a Nyírség ökológiai viszonyai között.

• Nagy olajtartalmú nemesített hibrid: Anita.
• Dísznapraforgó nemesítése
• Étkezési napraforgó nemesítése: Teichmann Vilmos vezetésével nemesítették ki a Kisvárdai napraforgó fajtát.
• Nemesített étkezési fajta: Kisvárdai.

A fenti képen GK Marica-2 napraforgó látható.