Pázmány Péter, katolikus főpap, az ellenreformáció vezéralakja, hitszónok, író (Nagyvárad, 1570. október 4. - Pozsony, 1637. március 19.)

Protestáns nemesi családban született. Mostohaanyja hatására katolizál. A jezsuitáknál tanul és 1587-ban maga is belép a rendbe,  Krakkóban, Bécsben, Rómában folytat tanulmányokat; filozófiát, teológiát tanít a grazi egyetemen. Hitvitáinak sorát Magyari István Az országokban való sok romlásoknak okairól című könyvére írt Felelettel (1603) kezdi meg. Néhány évvel később készül el Imádságos könyve, melynek népszerűségét jelzi, hogy további három kiadásban jelenik meg még a szerző életében. 1607-ben végleg visszatér Magyarországra, Forgách Ferenc esztergomi érsek udvarába fogadja.

A jezsuita rendet a birtokszerzés lehetőségétől megfosztó törvény ellen hatalmas, országos feltűnést keltő beszédet mond a pozsonyi országgyűlésen. 1609-ben ironikus hangú vitairatban, fiktív levelek formájában támadja meg Alvinci Pétert (Öt szép levél). A katolikus egyház megújulásának vezéralakja lesz, hatására mintegy 30 főúri család rekatolizál. Forgách halála után a pápa feloldja szerzetesi fogadalma alól, 1616-ban esztergomi érsekké nevezik ki. Meggyőződése szerint a protestantizmus térhódításának egyik oka a papság erkölcsi és szellemi hanyatlása, Nagyszombatban papneveldét és nevelőintézetet alapít. 1623-ban Bécsben a magasabb fokú papi képzés céljára megalapítja a később róla elnevezett Pazmaneumot. 1629-ben bíborossá szentelik. 1635-ben megalapítja a magyar oktatásügy történetében meghatározó jelentőségű nagyszombati egyetemet bölcsész- és teológiai karral, amelyet később Mária Terézia Budára helyez át (jogutódja a jelenlegi Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem). Pozsonyban hal meg, 1637. március 19-én.

Teológiai főműve az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (Pozsony, 1613), amely a katolikus egyház főbb tantételeit tárgyalja, reagálva a protestánsok támadásaira is, a hitvitákban használható vallási érvek arzenálját kínálva. A műben a tudományos következetesség és rendszerezettség népszerű stílussal párosul. 1624-ben adja ki Kempis Tamás Imitatio Christi című művének fordítását, az ajánlás alapvető fordítási elvet fogalmaz meg: a tartalmi pontosság mellett az olvasmányos, jó stílus is fontos cél.

Az irodalmi barokk stílus talán legnagyobb, legismertebb művelője. A körmondatok, bonyolult felépítésük és jelentős terjedelmük ellenére áttekinthetőségre és érzékletességre törekszenek. Gyakran él közmondásszerű megállapításokkal és mindennapi, realisztikus képekkel. Érdemei a magyar irodalmi nyelv megteremtésében tagadhatatlanok.

Ajánlott próza: Öt szép levél (részlet)

http://mek.oszk.hu/06200/06223/html/pazmany0064/pazmany0064.html