Róna Viktor, magántáncos, balettmester (Budapest, 1936. augusztus 17. – Budapest, 1994. január 15.)

A budapesti Operaház balettiskolájában tanult 1945–1950 között Nádasi Ferenc mesternél, majd az Állami Balett Intézetben szerzett diplomát 1954-ben. 1950-től az Operaház tagja, 1957-től magántáncosa. 1959-ben Leningrádban Puskinnál tanult egy évet. Ideális alkatú, vonzó megjelenésű és kiváló technikájú klasszikus táncos, aki a repertoár összes főszerepén kívül számos demikarakter szerepet is eltáncolt. A társulat vezető magántáncosa, és nemzedékének egyik legnépszerűbb szólistája volt, kinek nevét a nagyvilág is megismerhette. Első kiemelkedő alakítása A diótörő (1955) Hercege volt.

A továbbiak közül kiemelkedik a Rómeó és Júlia Mercutiója (Lavrovszkij, 1962), Desiré herceg a Csipkerózsikában (Guszev, 1967), Albert a Giselle-ben (Lavrovszkij, 1958.), Spartacus (Seregi László, 1968), a Királyfi A fából faragott királyfiban (Harangozó Gyula, Seregi László, 1970), Colas A rosszul őrzött lányban (Ashton, 1971), Orion a Sylviában (Seregi László, 1972), James A szilfidben (Bournonville, 1973). Részt vett az együttes külföldi turnéin, emellett az 1950-es évek végétől egyre többször vendégszerepelt külföldön. Az 1959. évi kínai, koreai, vietnami turné után az angol primabalerina, Margot Fonteyn partnereként táncolt Nizzában (1961), majd Londonban, Washingtonban (1962). Genfben Janine Charrat volt a partnere, Párizsban (1964) Galina Samstsovával lépett fel a Hamupipőkében. (Itthon Orosz Adél volt az állandó partnere.)

Izlandon és az USA ötvenkét városában turnézott Liana Daydé-vel, majd a következő három évben Németország, Kuba, Spanyolország, Románia, Franciaország következett. Táncolt Margot Fonteyn életrajzi filmjében (London, 1968), A fából faragott királyfi (Horváth Ádám–Seregi László, 1970) és A furfangos diákok (Harangozó Gyula) című filmekben. Hazai munkája mellett, az oslói Operaház első táncosa, koreográfusa és balettmestere volt (1974–1980). 1980–1983 között a párizsi Opera, majd 1983-tól 1988-ig a milánói Scala balettmestere volt, valamint dolgozott a tokiói Operaházban.

Díjak, elismerések: Liszt-díj (1961), Kossuth-díj (1965), érdemes művész (1972), kiváló művész (1976).