Rotter Lajos, mérnök, repülőgéptervező (Budapest, 1901. július 18. – Budapest, 1983. október 19.)

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Műegyetemen folytatta, és 1923-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányai alatt megnyerte a zürichi Orell Füssli cég helikopter-rendszerű repülőgépek műszaki megoldására kiírt nemzetközi pályázatát. Ennek tervezésénél, elsőként a világon, a forgószárnyakra épített hajtóművekkel kívánta kiküszöbölni a gépre ható forgatónyomatékot. 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítója. 1923-ban évfolyamtársával, Feigl Gyulával megalakították a FEIgl-ROtter Repülőgépépítő Vállalatot.

Első elkészült repülőgépük, a felsőszárnyas, zártkabinos FEIRO I. típusú négyüléses utasszállító, elrendezésében napjainkig iránymutató lett kategóriájában. 1929-től bekapcsolódott a magyar vitorlázórepülő kezdeményezésekbe, 1933-ra, a gödöllői „Jamboree” időpontjára elkészült a 20 méter fesztávolságú „Karakán” vitorlázó repülőgépe, amellyel Rotter megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő-rekordot.

1934-ben egyhuzamban több mint 24 óra hosszat repült a Hármashatár-hegy északkeleti lejtőit kihasználva Budapest felett. 1936-ban meghívták a berlini olimpiára, és lehetővé tették számára egy verseny-vitorlázógép megépítését. Gépe, az ugyancsak 20 méter fesztávolságú „Nemere”, ismét új irányt mutatott, és nagy érdeklődést keltett, különösen azután, hogy Rotter egy versenynapon Berlinből Kielbe repült. Ez a 336 km volt a céltávrepülés akkori világrekordja. A következő évben kitüntették a nemzetközi ISTUS aranygyűrűvel, amelyet mint a saját tervezésű géppel a legjobb vitorlázó teljesítményt elért repülőnek, először adtak ki.

Mérnöki munkáját a Danuvia Fegyver-és Lőszergyárban (1937-46), majd az Orion Rádió és Villamossági Rt-nél folytatta, ezt követően a KGM (Kohó- és Gépipari Minisztérium) Tervező Irodában, majd más intézményeknél volt vezető beosztásban. Nyugdíjba vonulása után, haláláig a Gépipari Tudományos Egyesület tagjaként szolgálta tovább a magyar repülés ügyét. Az emléke előtt tisztelgő szobrot 1993. augusztus 19-én avatták fel a Hármashatárhegy tetején.