Ruttkai Éva, színésznő (Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.)

Szülei beíratták Lakner Artúr gyermekszínházába; majd Makay Margit magántanítványa volt. 1945-ben Jób Dániel a Vígszínház társulatába szerződtette. Molnár Ferenc A hattyú című vígjátékában, Alexandra szerepében mutatkozott be a közönségnek. 1948–1951-ben a Nemzeti Színház tagja. 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházában, illetve a Vígszínházban játszott.

A korszak egyik legnagyobb hatású művésze volt párjával, Latinovits Zoltánnal együtt. Kezdetben naivaszerepeket, majd drámai hősnőket formált meg. Fegyelmezett alakításaival, felkészült játékával képes volt a legellentétesebb jellemeket megjeleníteni. A tragikumot és a bohóctréfa nyers komikumát egyaránt hitelesen ábrázolta. Értő versmondásával, egyéni bájjal előadott sanzonjaival a pódiumon is sikert aratott.

Díjak, elismerések: Jászai-díj (1955, 1959), Kossuth-díj (1960), érdemes (1966) és kiváló művész (1971). 

Fontosabb szerepei: Lujza (Schiller: Ármány és szerelem); Johanna (Shaw: Szent Johanna); Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Natasa (Tolsztoj–Piscator: Háború és béke); Lüszisztraté (Arisztophanész); Zília Duca (Heltai Jenő: A néma levente); Kleopátra (Shakespeare: Antonius és Kleopatra); A színésznő (Molnár Ferenc: A testőr); Annie (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban); Jolán (Molnár Ferenc: Az ördög); Lidia (Kohout: Ilyen nagy szerelem); Margit (Goethe: Faust); Mici (Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Maggie (Williams: Macska a forró bádogtetőn); Erzsébet (Bruckner: Angliai Erzsébet); Lavinia (O’Neill: Amerikai Elektra); Lotte (Hachs); Nyina (Csehov: Sirály); Jelena Andrejevna (Csehov: Ványa bácsi); Claire (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása).

Ismertebb filmjei: Beszterce ostroma (1948); Kis Katalin házassága (1950); Én és a nagyapám (1954); Liliomfi (1954); Egy pikoló világos (1955); Különös ismertetőjel (1955); Keserű igazság (1956); Mese a 12 találatról (1956); Éjfélkor (1957); Álmatlan évek (1959); Amíg holnap lesz (1961); Asszony a telepen (1962); Az utolsó vacsora (1962); Foto Háber (1963); Butaságom története (1965); Egy magyar nábob (1966); Kárpáthy Zoltán (1966); Alfa Rómeó és Júlia (1968); Egri csillagok (1968); Történelmi magánügyek (1969); Utazás a koponyám körül (1970); Szindbád (1971); Labirintus (1976); Idő van (1985); Küldetés Evianba (1988).

Műve: Parancsolj tündérkirálynőm! (1989).

Irodalom: Gyárfás Miklós: Szép, könnyű dal. (Ruttkai Éva A néma leventében) (Gyárfás Miklós: Színészkönyv, 1958); Sándor Iván: Arcok, szerepek. Szerepek sodrásában (1971); Földes Anna: A színészé a szó (1976); Mészáros Tamás: Kulisszák nélkül (1978); Deák Attila: Ruttkai Éva (1980); Hegyi Béla: Lotte + Ruttkai Éva (Hegyi Béla: Alkotó időszakok, 1982); Gyurkovics Tibor: Színház az egész – nem is világ (1984); Földes Anna: Színésznek született (1987); Szigethy Gábor: Ruttkai (1987); Baló Júlia: Sztárinterjúk forgatás közben (1988); Szatmári István: Ruttkai titkai. (Szatmári István: A kis csillag is csillag, 1989); Szigethy Gábor: Tündérkirálynő (1997); Gábor Júlia–Szigethy Gábor: Álomszínészpár. Történetek Ruttkai Éváról és Latinovits Zoltánról (2010).