A keszthelyi születésű kísérletező teljesen alumíniumból készített hidrogéntöltésű kormányozható léghajója 1897-ben készült el. A tervezője a sikeres munka végét már nem érhette meg, betegség következtében az év januárjában elhunyt. A munka további részét özvegye szervezte. A berlini (Tempelhof) repülőtéren több ezer érdeklődő előtt sikeres felszállást és próbarepülést hajtott végre a léghajóval a megbízott léghajó-pilóta. Az egyik hajtószíj leesése miatt a vezető a kényszerleszállás mellett döntött, melynek során a túlzottan nagy süllyedési sebesség következtében a léghajó földnek ütődve tönkrement. A bemutató repülésen nézőként részt vett Ferdinand Zeppelin gróf is. Schwarz özvegye a merevtestű, cellákra osztott gáztöltésű kormányozható léghajókra vonatkozó szabadalmat eladta a grófnak. Ezután az ő léghajói vitték - továbbfejlesztett változatban - sikerre a találmányt

A léghajó műszaki adatai:

• Hossza: 41 m
• Átmérője: 12 m
• Térfogata: 3600 m3
• Erőforrás: 11,9 kW (16LE) Daimler motor, 2 és 2,6 m átmérőjű légcsavarokkal

Érdekesség a „berepülő - pilóta” beszámolójának részlete:
„…Mostmár gyorsan emelkedett a léghajó 300 - 400 méter magasságba és a szél elragadott Schöneberg, vagyis nyugati irányba.
...
Ebben a pillanatban a jobboldali légcsavar meghajtó szíja is leesett.
…
Az így immár kormányozhatatlan léghajót a szél orrával délfelé fordította és mindig magasabbra a felhőkbe.
Beláttam, hogy a léghajót tovább nem tudom bemutatni, igyekeztem a Léghajós Osztály közelében leszállni, ezért kb. egy fél percig meghúztam a gázkieresztő szelepet.
...
Most a léghajó gondolája felütődött a szántóföldön. Már ekkor ki akartam ugrani, de azt tapasztaltam, hogy nekem, mivel a léghajó egyáltalán nem sérült, nem szabad a gondolából menekülnöm. Ekkor azonban ismét felemelkedett a szélben kb. 2 méterre és 5 méterrel odébb ismét odavágódott nagy erővel. Még ettől sem sérült meg a léghajó, azonban az erős szél ismételten emelgette és 2 - 3 méterrel odébb dobta, míg egy dombnak ütődve eldőlt. Ekkor ugrottam ki a gondolából a földre, amikor a léghajó már a bal oldalára dőlt és a baloldali légcsavar a tartórúdjaival a léghajótestbe fúródott és a szél a földön ide - oda dobálta a léghajótestet,
....
Nekem sziklaszilárd meggyőződésem, hogy ha a meghajtószíjak nem repülnek le a légcsavarokról, még az ezen a napon fellépett szélben is egész biztosan kormányozható és irányítható lett volna a hajó, úgy hogy én minden irányba kormányozni és vezetni tudtam volna. Szilárd meggyőződésem, hogy a kb. 480 fordulattal működő motortól hevesen mozgatott és egymáshoz csapódó szíjak a heves széláramban okozták a légcsavar tárcsákról a lecsúszást.

Schöneberg 1897. november 11 - én  

Ernst Jagels ”