Két magyar sportoló, Fa Nándor és Gál József, előbb együtt űzték az evezős sportot, majd átváltottak a balatoni vitorlázásra. Miután mindketten elolvasták a legendás angol vitorlázó, Sir Francis Chichester emlékiratát, évekig dédelgettek egy álmot, aminek megvalósítása szinte lehetetlennek tűnt. Egy világ körüli utat terveztek, bár egy ilyen utazáshoz és a célnak megfelelő hajó megvásárlásához egyiküknek sem volt pénze. 1981-ben családi és baráti kölcsönökből csak a héját tudták megvenni egy 9,5 méter hosszú, 3 méter széles Balaton-31-es típusú hajónak. A vázat maguk szerelték fel, rendezték be, ketten több mint 20 ezer órát dolgoztak rajta. Mikor három év küszködés után végre elkészült a hajó, a magyar kajak-kenusok kitalált védőszentje után a Szent Jupát nevet kapta.

A hajót 1984 őszén próbálták ki először a Balatonon. A következő évben már az Adrián tettek egy próbautat. Gál ekkor vitorlázott először tengeren. A tengeribetegség annyira megviselte, hogy két hónap alatt hét kilót fogyott. Fa rutinosabb volt, 1983-ban itthon ranglista első és válogatott kerettag volt finn dingiben, de óceánon ő sem járt addig, míg a Szent Jupát 1985. szeptember 26-án neki nem vágott a nagyvilágnak, hogy 717 nap elteltével megkerülje a Földet. 70 ezer kilométert utaztak a 15 négyzetméteres hajón, 12 országban kötöttek ki, összesen 295 napot töltöttek vízen. A glóbuszt kerülő hajók szinte kivétel nélkül az Egyenlítő térségében haladnak nyugati irányba, Fa és Gál azonban a nehezebb utat választva a rettegett Horn-fokot érintve kerülte meg a Földet. Amikor egy másik vitorlás megkérdezte, hogy a napsütéses, pálmafás, homokos strandos útvonal helyett miért a fagyos, jéghegyes déli vonalon mennek, így válaszoltak: „Tudod, Jimmy, mi sportemberek vagyunk, és még keressük a bajt.”

Mikor a Szent Jupát 1985-ben elindult Opatijából, mindössze húszan búcsúztatták. Amikor két évvel később, 1987. szeptember 12-én visszatért, a kikötőben több ezres, zászlót lobogtató tömeg várta az első két magyar sportembert, akik körbevitorlázták a Földet. Hajójukat, a Szent Jupátot ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthetik meg a látogatók.