<< A rovat előző cikke | A rovat következő cikke >> |
Teller Ede, vegyész, fizikus (Budapest, 1908. január 15. - Stanford, Kalifornia, USA, 2003. szeptember 10.)
1925-ben beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. Bár a matematika érdekelte, apja kívánságának megfelelően a vegyész szakon tanult. 1926 elejétől Németországban, Karlsruhéban folytatta tanulmányait, ahol a kémiai oktatást a német vegyipar támogatta. 1928-ban átment a müncheni egyetemre, a fizika szakra. Itt érte egy villamos baleset, amelynek következtében elveszítette jobb lábfejét. Felgyógyulása után a következő tanévet Lipcsében folytatta, ahol Heisenberg adott elő, aki nagyon mély hatást gyakorolt rá.
1930-ban, 22 évesen a hidrogénmolekula-ion gerjesztett állapotainak számításaiból írt disszertációjával doktorált. 1931-ben Göttingenben kapott kutatói állást. Ahhoz a kutatói körhöz csatlakozott, amelynek Heisenberg, Bohr és Einstein voltak a vezéralakjai.
Hitler uralomra jutása után, 1934-ben Dániába ment, Niels Bohr kutatócsoportjába. 1935-ben az Amerikai Egyesült Államokba utazik, ahol a George Washington Egyetemen tanított előadóként 1941-ig. Itt George Gamow-val együtt megfogalmazták az úgynevezett Gamow-Teller tételt, amely a szubatomi részecskék tulajdonságait írja le a radioaktív bomlás során. Vizsgálták az asztrofizika atomi folyamatait is.
Teller egyike volt azoknak, akik azonnal felismerték annak veszélyét, hogy német tudósok 1939-ben felfedezték az atommaghasadást. 1941-ben bekapcsolódott az amerikai Manhattan-tervbe, amelynek célja az atombomba előállítása volt. Chicagóban Fermivel dolgozott, de hamar a Los Alamos-i laboratóriumba kerül, ahol Oppenheimer vezetésével készítették az első atombombát. 1945-ben Hirosima megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, akik félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére irányuló kutatásaikat. 1949-ben a Szovjetunió is végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását. Truman ezek után elrendelte a termonukleáris kutatások folytatását és a hidrogénbomba kifejlesztését. Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka.
1952. november 1-jén volt az első kísérleti hidrogénbomba robbantás. Teller az 1970-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója, 1975-ös nyugdíjba vonulása után a Hoover Intézet főmunkatársa lett. 1983-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést, vagyis egy védekező rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen.
1990-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet, 1997-ben Corvin-lánc kitüntetettje lett, 2003-ban George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki.
<< A rovat előző cikke | A rovat következő cikke >> |
Címkefelhő
TÁMOGATÓINK
Köszönjük a támogatást!
Kapcsolat
Email: info@mandarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/e
Telefon: (+36 1) 394-1322