Tolnay Klári; T. Rózsi, színésznő (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.)

Pályáját 1934-ben a Vígszínházban kezdte. 1946–1948-ban a Művész Színház tagja. 1948–1949-ben a Vígszínház társigazgatója. 1950-től a Madách Színház művésze. Élete végén többször vendégszerepelt a Nemzeti Színházban és a Várszínházban; fellépett a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. Kezdetben természetes, könnyed játékkal naivaszerepeket alakított. 1945 után kibontakozott komolyabb feladatokban játékos, sokszínű, érzelmes egyénisége. Modern hősnőket eszköztelenül, intellektuálisan formált meg.

Díjak, elismerések: Kossuth-díj (1951, 1952), érdemes művész (1950), kiváló művész (1954).

Fontosabb szerepei: Françoise (Deval: Francia szobalány); A mostohalány (Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt); Eurydike (Anouilh); Szonya (Dosztojevszkij–Baty: Bűn és bűnhődés); Lizzie (Sartre: A tisztességtudó utcalány); Nóra (Ibsen); A királyné (Hugo: Ruy Blas); Blanche (Williams: A vágy villamosa); Julika (Molnár Ferenc: Liliom); Irina (Csehov: Három nővér); Arkagyina (Csehov: Sirály); A hercegnő (Scribe: Egy pohár víz); Mrs. P. Campbell (Kilty: Kedves hazug); Giza (Örkény István: Macskajáték); Nő (Arbuzov: Kései találkozás); Alexandra, Beatrix, Maria Dominica (Molnár Ferenc: A hattyú); Maude (Higgins: Maude és Harold); Ethel Thayer (Thompson: Aranytó); Szerémi grófnő (Csiky Gergely: A nagymama).

Ismertebb filmjei: Meseautó (1934); Légy jó mindhalálig (1936); A kölcsönkért kastély (1937); A hölgy egy kissé bogaras (1938); Gyimesi vadvirág (1938); Erzsébet királyné (1940); Tóparti látomás (1940); Havasi napsütés (1941); Férfihűség (1942); Keresztúton (1942); Katyi (1942); Féltékenység (1943); Menekülő ember (1943); Beszterce ostroma (1948); Déryné (1951); Rokonok (1954); Pacsirta (1963); Utószezon (1966); Apa – egy hit naplója (1966); Szerelmi álmok – Liszt (1970); Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971); Fekete gyémántok (1976); Legato (1977); Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978); A csoda vége (1983); Vörös grófnő (1984).

Irodalom: Gyárfás Miklós: Színész-könyv (1958); Galsai Pongác: Öltözőtükör (1971); Sándor Iván: Arcok, szerepek (1971); Földes Anna: A színészé a szó (1976); Gergely Ágnes: Huszonegy (1982); Gyurkovics Tibor: Színház az egész – nem is világ (1984); Földes Anna: Színésznek született (1987); Párkány László: Tolnay Klári egyes szám első személyben (1988).