Verancsics Faustus (János), humanista tudós, feltaláló (Sibenik, 1551. – Velence, 1617. február 27.)

Dalmáciai család sarja, kisifúként 1561-ben nagybátyjához, Verancsics Antal esztergomi érsekhez és humanista történetíróhoz kerül, és először Pozsonyban, majd a világhírű padovai egyetemen taníttatja. A tehetséges fiatalember itt jogi, logikai, matematikai és mechanikai ismereteket szerzett. Bizonyára nagy hasznára lehetett nagybátyja értékes kéziratokat és tudós munkákat tartalmazó gazdag könyvtára, amelyet később örökölt is. 1571-ben visszatért Magyarországra.

1579-ben a töröktől fenyegetett veszprémi vár kapitányává nevezték ki, majd 1582-1594 között a Prágában élő, az alkímiával és az asztrológiával megszállottan foglalkozó I. Rudolf titkára volt. Feltételezhetően ebben a minőségében tárgyalhatott a várak megerősítése, a hadiipar fejlesztése során a kor technikai és természettudományos szakértőivel, talán ennek során ébredt fel az érdeklődése a gyakorlati műszaki kérdések iránt.

1594-ben kilép a király szolgálatából, és Velencébe költözött. Itt adta ki ötnyelvű (latin-olasz-német-dalmát/horvát- magyar) szótárát.

1598-ban egyházi pályára lép, Rudolf császár csanádi püspökké nevezte ki, egyúttal a királyi tanács tagja lett. A sági prépostságot is megkapta, ami jelentős jövedelmet és így anyagi biztonságot jelentett számára.

1605-től Rómában élt, 1608-ban lemondott csanádi püspöki címéről, 1609-ben belépett a pálos rendbe. Ettől kezdve csak tudományos kutatásaival foglalkozott.

1616-ban ismét Velencébe költözött. Ekkor jelent meg Logica Nova (Új logika) című bölcseleti munkája és élete főműve, a Machinae Novae (Új gépek), nem csak - a kor szokása szerint - latin, hanem olasz, spanyol, francia és német nyelven is. Ez utóbbi építészeti, technikai és haditechnikai kérdésekkel foglalkozott, és rajzokkal illusztrálva mutatta be többek között a szélturbina ősét, különféle kocsikat, vízfolyással szemben haladó hajókat, sajtoló és zúzógépeket, hadi gépezeteket, valamint az ejtőernyő ősét. A könyv hatvannál is több találmányt ismertet.

Verancsics olyan technikai újításokat és találmányokat eszelt ki, melyek később széles körben elterjedtek. Szerkezeteihez készített rajzai azért is értékesek, mert több száz év múlva is jól kivehetők, egyértelműek. Találmányai és egyes fejlesztései között van az ejtőernyő, a tűzóra, a libegő, egy markológép, a szélturbina és többfajta malom és sajtoló, valamint a lánchíd is.