Fekete-fehér, magyar vígjáték, 1934
Rendezte: Gaál Béla

A filmet Vadnai László és Vitéz Miklós írták, Heinrich Ballasch fényképezte, zeneszerzője Márkus Alfréd. 1934. december 14-én mutatták be a Fórumban. Magyar irodalmi előzménye  Szomaházy István nagyvárosi témájú női karrierregénye a Mesék az írógépről, melyet Korda Sándor 1916-ban megfilmesített. Hasonló témát dolgoz fel Erich Engel: Die Privatsekretärin (1932) című filmje, melyben a vidéki lány (Renate Müller) elcsábítja a kisembernek vélt bankigazgatót.

Előbb  Hyppolit, a lakáj rendezőjének, Székely Istvánnak ajánlották fel a szinopszist, ő azonban nem vállalta, mert úgy gondolta, hogy valószínűtlen a történet, így végül Gaál Béla rendezte a filmet.   Később Székely beismerte, hogy tévedett, A meseautó lett a harmincas évek legnagyobb magyar közönségsikere. A film népszerűsége még évtizedek múltán sem csökkent. Amikor a filmet 1957-ben az egykori Broadway mozi helyén nyílt Filmmúzeumban felújították, a jegyért sorban állók tömege az Astoriáig kígyózott. A meseautó az egész korszak jelképévé vált. Nemeskürty István a magyar kommerszfilm virágkorát feldolgozó könyvének „A meseautó utasai” címet adta.

A film rejtélye szakadatlanul foglalkoztatta az esztétákat, kritikusokat, filmtörténészeket. Többnyire modern népmeseként értelmezték melyben ezúttal nem a szegény fiú, hanem a szegény lány, Kovács Vera indul el szerencsét próbálni, vagy Hamupipőke történetként, melyben a havi nyolcvan pengős fizetésű, egész nap lázas igyekezettel stempliző szürke kis bankhivatalnoknő, első munkanapján, felvillanyozódva a felnőtté válás nagy pillanatától annyira megszépül, hogy a nőktől megcsömörlött vezérigazgató figyelmét is magára vonja. A szolid kispolgárnőt megszédíti az autószalon kirakatában látott luxusautó, s nem tud ellenállni a csábításnak, hogy legalább egy pillanatra beleüljön. Üres zsebbel, álvevőként lép a szalonba, s az üzlet alkalmazottjának véli az autó tulajdonosát, Szűcs János vezérigazgatót, aki első látásra beleszeret az autó érintésétől, s az autórádióból felhangzó sláger dallamaitól kivirágzó fiatal lányba, és neki ajándékozza új kocsiját.

Korunk Hamupipőkéje csak akkor kaphatja meg királyfiját, ha bebizonyította, hogy szerelme a férfinak, s nem a pénznek szól. Kovács Vera kiállja a próbát, nem parazita luxusnőként, hanem szolid kisvállalkozóként viszonyul új tulajdonához, üzleti vállalkozást alapít a luxusautóra, és sofőrként alkalmazza a vezérigazgatót. Magához hasonló kispolgárként szereti meg tehát Szűcs Jánost, aki a film végén megkéri a kezét. A leendő vezérigazgatóné nem lesz pöffeszkedő Schneiderné, a kiskocsmában tartott eljegyzési vacsorán „kispörköltet” rendel „kisfröccsel”. 

A meseautó a magyar masscult film frappáns formamegtalálása, melynek szuggesztív kisugárzása a Hyppolit a lakájénál is erősebb. A korszak filmjeit vizsgálva lépten-nyomon beleütközünk A meseautó meséjébe, mely a magyar filmtörténet legtöbbet utánzott története. A csúnya lány  (1935. r: Gaál Béla) a sikeres válóperes ügyvéd és titkárnője , a Címzett ismeretlen (1935. r:Gaál Béla) a gazdag gyártulajdonos aranyifjú és az árva postáskisasszony, a Pillanatnyi pénzzavar  (1937. r:Martonffy Emil) a vezérigazgató és titkárnő, Háromszázezer pengő az utcán  (1937. r: Balogh Béla) a gazdag bankár és a varrókisasszony, A hölgy egy kissé bogaras (1938. r: Ráthonyi Ákos) a vezérigazgató fia és titkárnője között szövődő, házassággal végződő szerelem története. A meseautó modell fordítottja is nagyon népszerű. Ezekben a vagyontalan, de derék és tehetséges fiatalember nyeri el a gazdag lány kezét (Elnökkisasszony 1935. r: Marton Endre, Méltóságos kisasszony 1936. r: Balogh Béla, 120-as tempó 1937. r: Kardos László).

A film rendezője, a hollywoodi mintákat követő Gaál Béla ezzel a filmjével megteremti a magyar glamúrkomédiát, s az európai hatásokat közvetítő, realista miliőábrázolásra törekvő Székely István mellett a korszak másik sztárrendezőjévé vált. A caprai kisember mítosz magyar változata, a vezérigazgató és a titkárnő szerelmét középpontba állító történet a Hyppolit, a lakáj mellett a harmincas évek magyar vígjátékainak alapmodelljévé vált, s még külföldön is hatott: Car of My Dreams címmel angol remake készült belőle.

Balogh Gyöngyi