100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Zsélyi Aladár

Eddigi szavazatok száma: 0

Zsélyi Aladár, repülőtervező (Csalár, 1883. december 12. – Budapest, 1914. július 1.)

Középiskoláit Losoncon végezte, majd 1901-ben beiratkozott a királyi József Műegyetem gépészmérnöki szakára. Már egyetemi évei alatt foglalkoztatta a repülés, főként annak műszaki kérdései. Blériot 1909-es budapesti bemutatója akkora hatással volt rá, hogy hamarosan saját repülőgép tervezésébe kezdett.

Magyarországon elsőként kezdett el foglalkozni a gázturbinákkal, amelynek a repülésben való alkalmazásához nagy reményeket fűzött. Jelentős tudományos és publikációs tevékenységet fejtett ki, ő volt a magyar repülési szakirodalom megalapítója. 1912 októberében „A nagy aeroplánok kérdése” című munkájában egy 34 személyes utasszállító repülőgép ötletét mutatta be. Tudományos tevékenysége és a repülőgép-építés mellett repült is, saját tervezésű gépeit többnyire ő vezette. Repülőgépeinek építését mérnöki számítások alapján végezte.

Első repülőgépe a Zsélyi I. volt, amellyel 1910 februárjában kezdődtek el a próbák. A zongorahúrokkal merevített, 7 méteres fesztávolságú, 150 kg tömegű, egyfedelű gépbe 22 kW-os francia „Darracq” motort épített, légcsavarja magyar gyártmányú volt. A Zsélyi I. 1910. március 15-én emelkedett először a levegőbe. Az 1910. május 26–27-én megrendezett pilóta-versenyen Zsélyi megnyerte az első két díjat. Hamarosan már 18 km-t tett meg gépével, amely a maga idejében jelentős teljesítménynek számított.

1913 márciusától június 16-ig a bécsújhelyi repülőiskolában tanult, ahol sikeres pilótavizsgát tett. Ugyanebben az évben megépítette harmadik repülőgépét, a Zsélyi III.-at, amelyhez már állami támogatást is kapott. Ezzel a géppel az akkor általános 90–100 km/h-s sebességgel szemben már 170 km/h-s csúcssebességet ért el. 1914. április 15-én repülőgépének motorja meghibásodott, az alacsony sebesség miatt a gép átesett, és lezuhant. A balesetben a jobb alkarján nyílt törést szenvedett. A seb elfertőződött, tetanuszmérgezést kapott és két héttel később, 1914. július 1-jén meghalt. Emlékét a Budapest XVI. kerületében a mátyásföldi repülőtér közelében lévő, róla elnevezett utca is őrzi.

Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>