A világ negyedik legtöbbet fogyasztott élelmiszerének története rejtélyekkel teli: a földből kiásott gumókat az inkák istenítették, míg az írek az éhség miatt átkozták.

Egyes kutatók szerint Európába elsőként az andoki burgonya érkezett meg, amely 200 év alatt adaptálódott a hosszú nappalokhoz. Mások szerint viszont a modern háziasított burgonya őse a chilei variánsból származik, mert az ottani termesztési körülmények nagyon hasonlítottak az európaira. Amerika és Európa között nagyon komoly szerepet játszottak a Kanári-szigetek, hiszen egy 1597-es leírás szerint Közép- és Dél-Amerika után először itt jelent meg a burgonyatermesztés. A szakértők szerint a szigeteken az andoki variánst honosíthatták meg, azonban erre mostanáig nem találtak genetikai bizonyítékot.

A burgonya népélelmezési szempontból nagyon fontos növény. A burgonyafajtákat általában a tenyészidő és a felhasználás szerint csoportosítjuk.

Közkedveltségét elsősorban sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. Emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására egyaránt alkalmas, ugyanakkor az élelmiszeripar, a keményítő- és szeszgyártás, valamint a gyógyszeripar részére is fontos nyersanyag. Sokrétű felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki. Legfontosabb tápanyaga a keményítő, amely a fajtától és egyéb tényezőktől függően változó mennyiségű. Az étkezési burgonyák keményítőtartalma 14-18% között váltakozik. Fehérjetartalma alacsony - átlagosan 2% körül van -, de nagyon jó a biológiai értéke. A tápanyagokon kívül említést érdemel a burgonya vitamintartalma is; főleg C, B1 és B2 vitaminokat tartalmaz.

A burgonyafajtákat hazánkban a tenyészidő alapján 4 csoportba soroljuk: "AA" igen korai fajták; "A" korai fajták; "B" középkorai fajták; "C" középkésői fajták.

Híres magyar burgonyanemesítő: Teichmann Vilmos, akinek a nevéhez fűződik a Tornyospálca-Kisvárda fajta nemesítése.

Nemesítéssel foglalkozó kutatóintézetek:

1.) Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, Burgonya Központ

Egyetemi keretek között működő központot 1960-ban alapították. Hazánk egyetlen burgonyakutatásra és nemesítésre szakosodott központja. Fő feladata a burgonya kórokozóival, kártevőivel szemben és az extrém időjárási tényezőkkel szemben rezisztens fajták nemesítése. Jelenleg 12 minősített fajtája szerepel az EU fajtalistán. A Központ másik fontos feladata a fajták fenntartása, szaporítása és forgalmazása. Ehhez 500 genotípust tartalmazó génbankot működtet. Évente 500 tonna szuperelit minőségű vetőgumót és több millió darab „minigumót” állít elő. A fajtákra jellemző tulajdonságok: eltérő felhasználási típusok (saláta, kemény húsú „A”, főzni való, nem lisztes „B”, sütni való, lisztes „C”), változatos héj és hússzín, korai, középkorai tenyészidő, összetett rezisztenciák, magas termőképesség, kiváló környezeti alkalmazkodó képesség.

Fajták: Balatoni Rózsa, Ciklámen, Démon, Góliát, Hópehely, Kánkán, Katica, Lorett, Luca XL, Rioja-Százszorszép, Somogyi kifli, Vénusz Gold, White Lady.

2.) Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Fajták: étkezési, nyári: Rebeka, középkorai érésű: Rachel.