Törőcsik Mari, színésznő (Pély, 1935. november 23. – )

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1954 őszén kezdte meg tanulmányait. 1955 májusában Fábri Zoltán Körhinta című filmjében már főszerepet kapott. A Nemzeti Színház 1957-ben szerződtette. 1979-ben a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett. A következő évadtól, 1980-tól 1990-ig a Mafilm színtársulatának volt a tagja. Ezután a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. Schwajda György művészeti vezetővel együtt.

1993-ban elvállalta a Művész Színház vezetését; az igazgatásról már 1994. szeptember 15-én lemondott, s továbbra is a társulattal dolgozott, mely az 1995–1996-os évadban ismét Thália Színház néven tartotta előadásait. Az 1990-es évek végétől Törőcsik Mari szerepekre szerződött: elsősorban Szolnokon láthatta a közönség, de dolgozott a Katona József Színházban is. 2002-ben ismét a Nemzeti Színház tagja lett.

Díjak, elismerések: Balázs Béla-díj (1959), Jászai Mari-díj (1964, 1969), kiváló művész (1971), Kossuth-díj (1973, 1999). Legjobb nő alakítás díja (Chicago, 1971; Karlovy Vary, 1960, 1972; Cannes, 1976; Taormina, 1977 és Salerno 1997); életmű-díj (Sorrento, 1972; Karlovy Vary, 1976; Cannes, 1984). A Nemzet Színésze (2000).

Fontosabb szerepei: Marianna (Molière: Tartuffe); Tánya (Arbuzov); Tünde (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Jancsó Amál (Németh László: Szörnyeteg); Helga (Zorin: Varsói melódia); Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Karnyóné (Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné s a két szeleburdiak); Mama (Fejes Endre: Cserepes Margit házassága); Celia Peachum (Brecht–Weill: Háromgarasos opera); Cecília (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő); Egérke (Örkény István: Macskajáték); Böbe (Kornis Mihály: Kozma); Vénasszony (Spiró György: Csirkefej); Ursula (Schwajda György–Marquez: Száz év magány); Ranyevszkaja (Csehov: Cseresznyéskert); Bolond (Shakespeare: Lear király); Az anya (Duras Naphosszat a fákon).

Ismertebb filmjei: Körhinta (1955); Édes Anna (1958); Vasvirág (1958); Álmatlan évek (1959); Két emelet boldogság (1960); Elveszett paradicsom (1962); Csend és kiáltás (1968); N. N. halál angyala (1970); Szerelem (1970); Macskajáték (1974); Déryné, hol van? (1975); Színes tintákról álmodom (1980); Felhőjáték (1983); Napló apámnak, anyámnak (1990); A turné (1993); Hosszú alkony (1997); A napfény íze (1999); Egy hét Pesten és Budán (2003); Dolina (2007); Noé bárkája (2007); Így, ahogy vagytok (2010).

Irodalom: Molnár Gál Péter: Törőcsik Mari (1974; 1983²); Földes Anna: A színészé a szó (1976); Koltai Tamás: Törőcsik Mari (Koltai Tamás: Színházfaggató, 1978); Hegyi Béla: Törőcsik Mari és Maár Gyula (Hegyi Béla: Alkotó időszakok, 1982); Nem vagyok kívülálló. Beszélgetés Törőcsik Marival. (Mészáros Tamás: Szabad szemmel, 1991). Szabó G. László: Vasrózsa. Beszélgetés Törőcsik Marival (1998); Földes Anna–Kőháti Zsolt: Törőcsik Mari. Film, színház, szerepek (2005); Törőcsik Mari (főszerkesztő: Vincze Mátyás, 2009).

Törőcsik Mari Móricz Zsigmond Úri muri című darabjában Rozika szerepében.