Varga Mátyás, díszlet- és jelmeztervező, festő- és iparművész, grafikus (Budapest, 1910. december 1. – Szeged, 2002. október 28.)

A Budapesti Ipar- és Képzőművészeti Főiskolán tanult (1926–1931), mestere Kürthy György volt. A diploma megszerzése után 1930–1933 között a Szegedi Városi Színház tervezőjeként dolgozott, majd 1935-től, dr. Németh Antal igazgató hívására a Nemzeti Színház szcenikusa lett. 1936-tól a Szegedi Szabadtéri Játékok állandó tervezője, 1939–1941 között a Hunnia Filmgyárban és a Magyar Filmirodánál alkotott. 1941–1944 között Kolozsváron működött, 1944-től 1980-ig a Nemzeti Színház vezető tervezője.

1952–1956 között az Iparművészeti Főiskola tervezői tanszékét irányította. A drámai tér alakításának elsődlegessége, a konstruktív színpadépítkezés, a drámai cselekmény és kora, környezete, a szituációk iránti érzékenység, mértéktartó stilizálás, fényeffektusok térképező alkalmazása jellemezte tervezőművészetét. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon O’Neill Amerikai Elektra című drámájához készült terveit arany éremmel jutalmazták. 1970-ben négy évtizedes munkásságát, terveit, rajzait a Nemzeti Galéria életmű-kiállításán mutatták be. 1987-ben nyílt meg Szegeden a Varga Mátyás Kiállítóház, melyet a művész az általa vásárolt és felújított épületben rendezett be, majd Szeged városának adományozott.

Több mint negyven nagyjátékfilm, számos televíziós játékfilm, közel ezer színpadi tervezés, előadás díszlete fűződik nevéhez. A magyar színpadművészet olyan nagy rendező-egyéniségeivel dolgozhatott mint Németh Antal, Major Tamás, Várkonyi Zoltán, Nádasdy Kálmán vagy  Marton Endre.

Díjak, elismerések: Kossuth-díj (1956); érdemes művész (1955); kiváló művész (1982); Bartók-Pásztory díj (1989).

Főbb tervezései: Katona József: Bánk bán (Nemzeti Színház, 1945; 1962); Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Nemzeti Színház, 1946; 1955); Erkel Ferenc: Bánk bán (Szegedi Szabadtéri Játékok, 1948; 1961; 1962; 1985; 1990); Molière: A fösvény (Nemzeti Színház, 1948; 1952); Shakespeare: Lear király (Nemzeti Színház, 1948); Shakespeare: Othello (Nemzeti Színház, 1949; 1954; 1962); Shakespeare: Hamlet (Nemzeti Színház, 1952); Madách Imre: Az ember tragédiája (Nemzeti Színház, 1947; 1960; Szegedi Szabadtéri Játékok, 1936; 1938; 1976); Shakespeare: Antonius és Kleopátra (Nemzeti Színház, 1960; Szegedi Szabdtéri Játékok, 1961; 1962; 1976); Molière: A nők iskolája (Katona József Színház, 1961); Németh László: Széchenyi (Nemzeti Színház, 1968); Szörényi Levente: István a király (Szegedi Szabadtéri Játékok, 1990; Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1995); Szörényi Levente: Attila, Isten kardja (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1993).

Fontosabb filmjei: Tóparti látomás (1940); A tanítónő (1945); Ének a búzamezőkről (1948); Beszterce ostroma (1948); Janika (1949); Liliomfi (1954); Budapesti tavasz (1955); Dollárpapa (1956); Bakaruhában (1957); Katonazene (1961); Pacsirta (1963); Árvácska (1976); Színes tintákról álmodom (1980); Honfoglalás (1996).

Irodalom: Bőgel Jőzsef–Jánosa Lajos: Scenographia Hungarica (Mai magyar díszlet és jelmez, 1973; Díszlet- és jelmeztervezés 1970–1980, 1983); Angyal Mária: Varga Mátyás díszlettervező (1989); Varga Mátyás: egy életmű díszletei (1995).