Színes, magyar thriller, 2003

Rendezte: Antal Nimród

 

Nem csak Amerikába mentek filmezni magyarok a filmtörténet elmúlt hosszú évtizedei alatt, hanem Amerikából is jött egy 17 éves, igazi filmkészítőnek termett magyar, második világháború alatt kivándorolt magyar szülők gyermeke: Antal Nimród. Budapesten végezte a Színház és Filmművészeti Egyetemen a filmrendezői és produceri szakot, közben készített két kisfilmet, 2003-ban pedig elkészült első nagyjátékfilmjével, a Kontrollal. A messziről jött magyar fiatalember néhány év alatt kiismerte a magyar viszonyokat, s abszolút fején találta a szöget: mi más tudná jobban megmutatni a hazai összes abszurdumot, mint a kissé alvilágszerű metró. (Amerikában egyébként nincs metró – jegyezte meg egyik interjújában.)

 

Már a budapesti közlekedési vállalat vezetőjének fura, felvezető monológja röhejbe fullad a moziban ülő ifjú közönség körében, majd folytatódik a hahota a jegyellenőrök két csapatának bemutatkozása során: Gonzó csapata erőszakos, durva, míg a másik csapat vezetője, az értelmiségiből lett ellenőr, Bulcsú, társai pedig egytől egyig margóra szorult figurák: narkolepsziás, hajléktalan külsejű vagy zöldfülű. Félni lent is kell: kutyáktól, nagy pasiktól, rámenős nőktől, punkoktól, drukkerektől, a másik csapattól, a sprés Gyalogkakukktól és főleg az Árnyéktól, aki az utasokat váratlanul a szerelvény elé löki. Bulcsú azonban megismerkedik a rózsaszín mackójelmezes Szofival, aki Béla bá’, a metróvezető lánya. Béla bá’ mondja meg Bulcsúnak, hogy kiút mindig van. A sínezést azonban fel kell vállalnia Gonzóval: az utolsó, az expressz szerelvény előtt kell futva elérnie az állomást. Bulcsú győz, de időben felrántja ellenfelét, aki ezután csapatával együtt félholtra veri nagylelkű legyőzőjét, majd az Árnyék, Bulcsú szeme láttára a sínek közé löki Gyalogkakukkot. A cégvezető Öltönyösök Bulcsú nyakába akarják varrni az összes rejtélyes halálesetet, mire Bulcsú felmond, de a metró jelmezbálján maga az Árnyék kezdeményezi a párbajt (sínezés), amelyen Bulcsú győz. Az aranyszárnyas Szofi a mozgólépcső alján várja Bulcsút. Kettesben indulnak felfelé… 

 

Mit tagadjuk: szürreális, ám nagyon élethű korkép jelenkori állapotainkról, csupán félig-meddig mesei világba öltöztetve és tragikomikumba pácolva. Ráadásul csak éjszakánként forgathatott a stáb, a metró-alagutak életveszélyes porát szíva. A nyitómonológot előadó úr és az ún. Öltönyösök nagyon is mindennapi elit-figuráink. Herskó János mondta a Kontrollról halála előtt: „Mennyire beletalált ez a fiú, ez az Antal Nimród abba a zavaros mélyvilágba, akiket a politika minálunk lenn tart a föld alatt, s akiknek mindig lehet füttyenteni, ha a helyzet úgy alakul.” (Filmvilág 2011/12, Muhi Klára). 

 

Örülünk, ha a nagyvilágban és itthon azóta is gyakran látjuk a filmjeit és a nevét. 

 

(Báthory Erzsi)