Az első ipari körülmények között előállított, magyar gyártású repülőgép. Ipartörténeti szempontból is jelentős, a géphez fűződő világrekordok pedig (Aspern, 1914 július 27-e, 5440 és 6170 m magassági rekord - Bier Henrik igazgató-pilótával) nemzetközi szinten is nyilvántartott és elismert ritkasággá teszik.

A repülőgép unikalitását fokozza, hogy prototípusról van szó, s az első világháború időszakából ez az egyetlen megmaradt, eredeti fődarabokat tartalmazó repülőgép a magyarországi gyűjteményekben. Nemzetközi jelentőségét a német DFW (Lipcse) -kapcsolat révén is jegyzik, ugyanis a gép hegesztett csőszerkezetű törzse a német gyárból származik. A magyar konstruktőrök között, akik a gyártást előkészítették, az igen nagy tekintélynek örvendő Melczer Tibor későbbi műegyetemi tanárt is megtalálhatjuk.

Az első világháború során felderítő repüléseket végeztek a repülőgéppel. 1917-ben a gép üres sárkányát a Hadirepülőgép Kiállításon, majd a királyi Közlekedési Múzeum kiállításában láthatták az érdeklődők.

A nevezetes prototípus első nyilvánosság előtti szereplésére közvetlenül elkészülte után került sor. Az idegen nyelvű szaklapok 1914-es versenytudósításai után (pl. Zeitschrift Für Flugtechnik Und Motorluftschiffahrt, 1914 júliusában) elsőként a magyar nyelvű repülési sajtóban az Aero-ban 1916-ban olvashattak erről az érdeklődők:

"A Magyar Lloyd.

Úgyszólván az utolsó békenapokban, még 1914 június 27-én Aspernban Bécs mellett Bier Henrik főhadnagy egy utassal 6170 m. magasságot ér el és ezzel világrekordot teremtett! Bennünket magyarokat a kétségkívül nagyszerű sporteredményen kívül ez a fényes teljesitmény még más és pedig közelről érdeklő szempontból is érintett. T. i. az a repülőgép, amelyen Bier ezt a nevezetes légi kirándulást tette, magyar repülőgép volt, a Magyar Lloyd repülőgépgyár r. t. aszódi műhelyeinek legelső s mint az eredmény mutatta, kitünően sikerült gyártmánya.”

Az Iparcsarnokban 1917-ben rendezett hadi repülőgép kiállítás Tárgymutatója szerint:

"Tételszám: 206. Magyar Lloyd hadirepülőgép, az első Magyarországon gyártott hadirepülőgép, mely kíváló teljesítményeivel történelmi becsüvé vált.

…

a repülőgépet a cs, és kir. hadvezetőség átvette és nyomban a háboru kitörése után a déli hadszintéren szolgálatba állította. A gép 2 esztendőn keresztül felderítéseken kívül bombákkal és rádió berendezéssel ellátva, mint hadigép működött. Bátor hadipilótáink e repülőgéppel számtalanszor keresték fel a Lovcsen-állásokat, Cettinjét, Durazzót, Valonát és Nist.

E hadirepülőgéppel leggyakrabban Dworzák kapitány, Pieler . főhadnagy és Dobos őrmester pilóták repültek és hogy hányszor voltak a legnagyobb életveszélynek kitéve, azt a törzsön és a szárnyakon látható lövésektől eredő találatok mutatják.

Két évi hűséges szolgálat után a repülőgép a gyárhoz került vissza, a gyár vezetősége pedig e légi veteránt, mely úgy ipari, mint sport és haditechnikai szempontból Magyarország részére történelmi beccsel bir, a Magyar kir. közlekedésügyi muzeumnak ajánlotta fel."

A repülőgép műszaki adatai:

• Gyártotta: Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár, Aszód
• Fesztávolsága: 14,4 m
• Hossza: 8,9 m
• Magassága: 3,15 m
• Felszálló tömege: 1060 kg
• Legnagyobb sebessége: 140 km/h
• Motorja:  Hiero, 6 hengeres, 106 kW-os