Oláh Gusztáv, rendező, díszlet- és jelmeztervező, festőművész, a magyar színpadművészet megújítója (Budapest, 1901. augusztus 20. – München, 1956. december 19.)

Építészmérnöki és zeneakadémiai tanulmányok után 1921-ben Kéméndy Jenő mellett szcenikai segédként kezdte pályáját az Operaházban. 1922-ben az állami színházak díszlettervezője, 1927-ben szcenikai főfelügyelője lett. Az Operaházban 1930–1956 között szcenikai főfelügyelő és vezető tervező, 1936-tól 1941-ig főrendező, 1941–56 között vezető főrendező volt. Hevesi Sándor meghívására a Nemzeti Színházban is tervezett vendégként.

Aktív szerepe volt a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Tatai Várjátékok létrehozásában és működtetésében. Szegeden, Kassán, Kolozsvárott is rendezett. Számos alkalommal hívták külföldre is: Firenzébe, Veronába, Milánóba, Stockholmba és Münchenbe. Színpadi tervezést oktatott az Iparművészeti Főiskolán és a Zeneakadémián. Az 1950-es években számos tanulmánya jelent meg az operaelőadások korszerűsítéséről, a modern operarendezés problematikájáról. Munka közben érte a halál, amikor Münchenben Muszorgszkij: Hovanscsina című operáját rendezte a Bayerische Staatsoperben

Tervezéseit számos felújításban szinte a mai napig láthatjuk az Operaház színpadán. Történeti hitelesség, kivételes technikai tudás jellemezte művészi igényű díszlet- és jelmezterveit. Rendezőként a zenedráma dramaturgiájából bontotta ki a szituációkat, kiemelte a nagy tömegjelenetek dekoratív pompáját, gondot fordított a színészi játékra. Tervezői hagyatékát az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti tára és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet őrzi.

Az Ernst Múzeum 2001 őszén megrendezte életmű-kiállítását. Az opera varázslója címmel munkásságáról virtuális kiállítás is készült, mely az Országos Széchényi Könyvtár honlapján érhető el.

Díjak, elismerések: Kossuth-díj, (1951, 1954), kiváló művész (1952).

Főbb rendezései: Mozart: Varázsfuvola (Operaház, 1933; 1940; 1956); Verdi: Don Carlos (Operaház, 1934; 1951); Respighi: A láng (Operaház, 1935); Monteverdi: Orfeo (Operaház, 1936); Verdi: Simon Boccanegra (Operaház, 1937); G. Händel: Rodelinda (Operaház, 1943); Muszorgszkij: Borisz Godunov (Operaház, 1947; 1955); Madách Imre: Az ember tragédiája (Szegedi Szabadtéri Játékok, 1934).

Főbb tervezései: Madách Imre: Az ember tragédiája (Szegedi Szabadtéri Játékok, 1934); Balázs Béla: Mozart (Vígszínház, 1946); Muszorgszkij: Borisz Godunov (Operaház, 1947, 1955, 1962). Shakespeare: Ahogy tetszik (Nemzeti Színház, 1949); Katona József: Bánk bán (Nemzeti Színház, 1951); Csajkovszkij: Anyegin (Operaház, 1951); Erkel Ferenc: Bánk bán (Operaház, 1929; 1953); Kodály Zoltán: Háry János (Operaház, 1926); Bartók Béla: A fából faragott királyfi (Operaház, 1935; 1952); Verdi: Aida (Városi Színház, 1952); Verdi: Don Carlos (Operaház, 1934; 1951). Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok (Operaház 1938; 1949); Goldmark Károly: Sába királynője (Operaház, 1930; 1945); Puccini: Tosca (Operaház, 1933). Mozart: Cosi fan tutte (Operaház, 1952); Puccini: Bohémélet (Operaház, 1937).

Irodalom: Alpár Ágnes: Oláh Gusztáv. (adattár, 1975); Keresztury Dezső–Staud Géza–Fülöp Zoltán: A magyar opera- és balettszcenika (1975).