Kemény János György (John KEMENY), matematikus (Budapest, 1926. május 13. - New Hampshire, USA, 1992. december 26.)

Budapest belvárosában született (emléktáblája a Toldi mozi mellett látható a Bajcsy-Zsilinszky úton), édesapja Kemény Tibor kereskedő volt. A Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulója volt, ahol tanára, Bölcsházy Árpád szerettette meg vele a matematikát.

Zsidó származása miatt 1940-ben a család az USA-ba emigrált. A Princetoni Egyetem hallgatója volt, katonai szolgálatát pedig Los Alamosban töltötte, ahol a Manhattan terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Neumann János is tanárai közé tartozott. 22 évesen Albert Einstein kutatócsoportjában dolgozott.

A Princetoni Egyetemen matematikusként és filozófusként is hírnévre tett szert. 27 évesen elfogadta a Dartmouthi Főiskola meghívását a matematika tanszék megszervezésére. Tanszéke országos modell értékűvé vált. 1970-től a főiskola elnöke lett.

Hamar felismerte a számítástechnikai ismeretek fontosságát az oktatásban. Ennek jegyében hozta létre Thomas Kurtz-cal együtt a világ egyik első időosztásos rendszerét (1962), majd szintén vele 1964-ben kidolgozta a BASIC (Beginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelvet. Ez a könnyen tanulható és rendkívül jól áttekinthető programozási nyelv forradalmasította az egyetemi számítástechnika oktatást, majd a személyi számítógépek világát.

Tanítói és vezetői munkája mellett J. L. Snell-lel közösen a Markov-láncok új elméleteit és gyakorlatait dolgozta ki. Carter elnök felkérésére a Three Mile Island-i atomerőmű-baleset kormányzati vizsgálat vezetője is volt, mellyel országos népszerűségre tett szert.

Pályája során 13 könyvet írt önállóan, illetve társszerzőkkel, matematikai és filozófiai kérdésekről.