100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Ybl Miklós

Eddigi szavazatok száma: 0

Ybl Miklós, építész (Székesfehérvár, 1814. április 6. - Budapest, 1891. január 22.)

A bécsi Polytechnikumban folytatott tanulmányai után négy évig a klasszicizmus legnagyobb magyar építésze, Pollack Mihály irodájában dolgozott, majd 1840-től a müncheni akadémián képezte tovább magát. 1841-ben tanulmányutat tett Észak-Itáliában.

Hazatérve Pollack Ágosttal együtt tervezte az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését. Ezután 1851-ig gróf Károlyi István építészeként Fóton élt, és dolgozott, a család több kastélyát építette át, és bővítette. 1845–1855 között építette első fő művét, a fóti templomot, kiérlelt romantikus stílusban. Ettől kezdve stílusa fokozatosan átalakult, közeledett a neoreneszánszhoz. A reprezentatív stílushoz főúri megbízók kellettek: a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti Festetics- (1852–65) és Károlyi-palota (1859), a  régi Képviselőház, a szintén a közelben lévő Pálffy- (1867) és a Degenfeld-palota (1874), valamint Budán a Lipthay-palota (1869) is az ő műve. Vidéken nem csak kastélyokat (ókígyósi Wenckheim-kastély 1875-79, turai Schossberg-kastély 1883), hanem a Wenckheimek dobozi birtokán magtárt is tervezett.

Budapesten a Rác Fürdő gőzfürdőjét (1864–70), a Pesti Hazai Takarékpénztár belvárosi irodaházát (1868) építette, majd a később elpusztult margitszigeti Margit-fürdőt. 1870-től épültek neoreneszánsz stílusú mesterművei: a Vámház (1870–77, ma Közgazdaságtudományi Egyetem), a Várkert bazár (1872), Várkert kioszk (1874–79). A gróf Károlyi család számára 1881-ben építette a parádsasvári és parádfürdői kastélyt (1870-es évek, 1885-ben bővítve), valamint a Cifra-istállót. 1874–84-ig tervei szerint építették át a Hatvani utcai Cziráky-palotát a Nemzeti Casino számára. 1867-ben vette át az addig klasszicista stílusú budapesti Szent István-bazilika építkezését, melyet teljesen neoreneszánsz stílusúvá formált át. Egyik legszebb épülete, a budapesti Operaház (1875–84) a korabeli európai építészet kimagasló alkotása. A budavári Királyi palota krisztinavárosi szárnyán 1880-tól haláláig dolgozott.

Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>