Szép Ernő, költő, író, publicista (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.)

A kárpátaljai Huszton született. Apja tanító volt a hajdúszoboszlói izraelita iskolában Gyermekkorában szüleivel Hajdúszoboszlón és Debrecenben lakik. 1902-ben jelenik meg első verseskötete Mezőtúron, egy évvel később már a fővárosban újságíró. Tagja a Nyugat alapítócsoportjának, közülük ő áll legközelebb Petőfi népiességéhez, noha – a Cabaret Bonbonnière-ben való házi szerzősége révén – egyúttal a nagyvárosi folklór egyik legérdemesebb művelője is. Ady Endre egyik legjobb barátja volt, de hozzátartozott Molnár Ferenc szűkebb baráti köréhez is. 1910-től Az Est-lapok glosszaírója, jövedelmét többek között utazásokra költi. Nyugat-Európa nagyvárosai mellett eljut Szentpétervárra is. Önkéntes betegápolóként és haditudósítóként részt vesz az első világháborúban, hadnagyi fokozatban szerel le.

1920–21-ben Bécsben él, itt főleg avantgárd hosszúverseket ír. 1925-től Az Ujság polgári liberális publicistája. Eközben az egyik legnépszerűbb hazai színpadi szerző lesz, különösen Patika (1920), Vőlegény (1922) és Azra (1930) című színműveivel. „A tízes esztendőkben zendült minálunk a kupié mellett, az a shanson, amelyik már ezen a néven termett. Egész Európa vihogott, sóhajtozott. Divat volt boldogtalannak lenni, emellett igen jól mulattak." - írta az Úrinóta 1940-ben kiadott előszavában, melyben dalait, sanzonjait adta ki, amiket a kabaré színpadán maga is énekelte.

A második világháború alatt, 33 év után margitszigeti otthonát el kell hagynia, és védett, „svéd” házba kell hurcolkodnia, munkaszolgálatra is kötelezik. Az üldözöttség élményeit Emberszag (1945) című kötetében örökíti meg. A háború után a Petőfi Társaság tagjai közé választják. Budapesten hal meg nagy szegénységben, 1953. október 2-án. Utolsó éveiben megszokott bemutatkozási formulája: „Szép Ernő voltam”.

Korai líráját a szimbolizmus és az impresszionizmus hatja át, a gyermeki rácsodálkozás költőjének tartják. Naivitás, játék, imitált éretlenség, közben a zseni fölényével elhelyezett jelentéses szavak arzenálja építi a biztos ritmikájú költeményeket. Hírlapi cikkeiben, tárcáiban és elbeszéléseiben is dominál a lírai hangvétel, a fiatalság éveit felidéző nosztalgia, az emberi lélek érzékenységére való fogékonyság. A kor Budapestjének egyik első számú megfestője. Ennek egyik legmarkánsabb megnyilvánulása legnépszerűbb regénye (később színműve is), a Lila ákác (1919). Írjon bár kuplékat, sanzonokat, kabaréjeleneteket, lírai színműveket vagy a zsidóüldözésre való emlékezést, minden területen egy vérbeli bohém hamisítatlan remekét kaphatjuk tőle.

Ajánlott regény: Lila ákác