<< A rovat előző cikke | A rovat következő cikke >> |
Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus (Budapest, 1902. november 17. - Princeton,USA, 1995. január 4.)
Gyáros-család fiaként Wigner is a budapesti Fasori evangélikus gimnáziumba járhatott, az ő fizikatanár is Rátz László volt. A gimnázium elvégzése után a budapesti Műszaki Egyetem Vegyészkarán folytatta tanulmányait. Egy év után átment a műszaki főiskolára Berlin-Charlottenburgba. Ezután a Kaiser Wilhelm Institutban dolgozott és ott találkozott Polányi Mihállyal, ekkor barátkozott össze Szilárd Leóval is.
Vegyészmérnökként pályáját apja bőrgyárában kezdte Budapesten, de a következő évben ismét Berlinbe ment, onnan pedig magántanárként a Göttingai egyetemre. A kvantummechanika terén elért eredményei alapján meghívták előadónak a Princeton egyetemre, mellette megtartotta a göttingai magántanári állását is. 1935-ben végleg átköltözött az USA-ba. 1939-ben Niels Bohron és Szilárd León keresztül értesült arról, hogy Otto Hahn és Fritz Strassmann sikeres atomhasítást hajtott végre. Az atombomba veszélyéről Szilárd és Wigner – Einstein közvetítésével – értesítették az USA elnökét, Franklin D. Rooseveltet.A Manhattan-tervben az első atombomba építésekor, 1942 végéig, Wigner mint Fermi és Szilárd asszisztense dolgozott.
A II. világháború után visszament a Princeton egyetemre, de előadásokat tartott az egész világon. Munkáiért az atommag és az elemi részecskék elméletének területén, valamint a szimmetria-elvek alapvető elméletének felfedezéséért megkapta 1963-ban a fizikai Nobel-díjat. Egyéb díjai voltak, többek között az „Atom a békéért” és a Fermi-díj; 24 egyetem díszdoktora volt, és 350 tudományos munkát publikált.
<< A rovat előző cikke | A rovat következő cikke >> |
Címkefelhő
TÁMOGATÓINK
Köszönjük a támogatást!
Kapcsolat
Email: info@mandarchiv.hu
Postacím: 1021 Bp, Budakeszi út 51/e
Telefon: (+36 1) 394-1322